Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
OKLEVELEK ÉRVÉNYÉNEK VISZONOSSÁGA. I95 nyokban, ha pedig ez nem engedélyeztetnék, ez esetben Magyar- ország területén is csak azok folytathassanak gyakorlatot, akik a magyar egyetemen tettek szigorlatot.184 Az orvostanhallgatóknak ezt a kérését az összes magyar fórumok nyomatékosan támogatták, a cseh-osztrák kancellária azonban továbbra is fenntartani óhajtotta a megszorítást, mert nézete szerint ellenkező esetben hanyag és tehetségtelen tanulók egyik egyetemről a másikra mennének át abban a reményben, hogy itt elnézőbb vizsgáztatásra számíthatnak. Az államtanács a magyar kancellária előterjesztését fogadta el, visszautasítva a cseh- osztrák kancellária okfejtéseit, kimondván, hogy a tanulmányi ügy a törvény szerint közvetlenül a király felügyelete alatt áll Magyarországban is, épp úgy mint a német örökös tartományokban. Az államtanács a magyar álláspontot tette a magáévá, kijelentvén, hogy sem itt, sem ott, még csak feltételezni sem szabad, hogy a szigorlatoknál részrehajlás vagy engedékenység gyakoroltatnék, mert ha így volna, azt a leghatározottabban meg kellene akadályozni. ,,Nur aus Vermuthungen von Möglichkeiten lässt sich eine Universität gegen die anderen nicht diskreditiren" — írja az első votans: Eger államtanácsos, azt tartván, hogy a világon mi sem lehet méltányosabb, mint hogy az egyenlő elbánás elve alapján a német egyetemek graduáltjainak ugyanazt a szigorlatot kelljen a pesti egyetemen megismételniök, amelyet azok a magyaroktól követelnek meg, természetszerűleg véve ki kölcsönösen azokat, akik már előzetesen praxisban voltak. Az uralkodó is ebben az értelemben döntött 1792 nov. 3.-án.185 Nem sok idő telt el, hogy báró Störknek, az ausztriai protomedikusnak a kezdeményezésére a viszonosság még teljesebbé tétetett. 1793 máj. 23.-án ugyanis Störk dr. rámutatott arra, mekkora visszatetszést kelt, hogy két, egyazon uralkodó alatt élő nemzet kölcsönösen zárja ki egymást az egyetemeiről; de megállapítja azt is, hogy ennek a helyzetnek elsősorban Bécs látja kárát. Itt ugyanis igen sok magyar végezte sikeresen a tanulmányait és szerezte meg a doctori fokozatot s a magyar nemzet ezeket a Bécsben graduált orvosokat különösen becsülte, sőt a legtöbb tiszti orvosi állást ezekkel töltötte be. Bécsnek 184 StR. 3530 : 1792. 185 StR. 3678 : 1806. 13*