Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
I. rész. Az orvosi kar felállítását megelőző időszak (1635-1769)
6 I. A KAR FELÁLLÍTÁSA ELŐTTI IDŐSZAK (1635—1769). szándékainak megvalósítására Pázmány a kétfacultásos formájában teljesen alkalmas egyetemmel be is érte, de perdöntő adatunk van annak a föltételezésére is, hogy messze jövőbe tekintő szeme a hiányzó két kart mégis csak szívesen beletervezte és odagondolta az általa alapítottakba. Erre a feltevésre jogosít bennünket azon e szempontból is felette fontos tény, hogy közvetlen prímás-utódai, Lósy Imre és Lippay György, nem hagyták volna végrendeletileg magánvagyonukat a jog- tudományi kar felállítására, tehát egy oly cél szolgálatára, mely nagy elődjük leikétől oly távol áll, mint a mennyire a gráci jezsuitáktól állott a világi tanerőket igénylő másik két kar. Ezen a ponton tehát megszűnnek a gráci és nagyszombati egyetem analógiái és széjjelválnak a nagyszombati egyetem alapítójának elgondolásai is a gráci egyetem alapítójáéitól s az itt működő jezsuita rendéitől, ami azt igazolja, hogy Pázmány nem kizárólag az ellenreformatio szolgálatába kívánta állítani főiskoláját, hanem éppoly érdemes célként tűzte maga elé a nemzet széles alapra állított művelődését is. De érdeme ez a gráciákkal szemben a magyar jezsuitáknak is, mert míg Grácban csak 1799-ben, tehát csakis rendjük feloszlatása után sikerült felállítani a jogtudományi kart4, minálunk még az ő uralmuk idején kelt életre a jogi és utóbb — bár már uralmuk véghanyatlása idején — az orvostudományi kar is. Az itt elmondottak figyelembevételével bízvást állítható, hogy Pázmány nem elvileg zárkózott el az orvosi karnak a hittudományi és bölcsészeti kar mellett való felállítása elől, hanem azért, mert annak egyéb, nélkülözhetetlen feltételei még nem voltak megadva. Ám a Szentszék magatartása sem hathatott ösztökélőleg Pázmányra. A jezsuita rend római generálisa, Mutio Viteleschi 1635 szeptember i.-én a következő hűvös szavakat írja Pázmánynak: ,,Barberini bíbornok jól tudja, hogy Magyarországon a jogi és orvosi hivatásra nem minősítenek, ám ennek különösebb szüksége nem is látszik fennforogni, mert hiszen számos akadémia hagyatott már jóvá és nyert megerősítést, amelyben sem jogi, sem orvos- tudományi doctorok nem képeztettek.“5 4 Das Akademische Deutschland. Berlin 1930. I. kötet 163 1. 5 OL. (Országos Levéltár) Udv. kam., Jesuitica, Coll. Tyrn., fasc. 8, N°. 13.
