Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
Átköltözés az üjvilAg-utcai épületbe. 159 s tőlük mindössze vizsga letételét kívánta meg. E kedvezmény- természetesen csakis a vidéki sebészekre vonatkozott. A sebészi vizsgákat azonban most már kizárólag csak az egyetemen lehetett letenni, szakítva az 1770. évi rendelkezéssel, mely a törvényhatósági tiszti orvosokat is felhatalmazta a már működésben volt sebészek, gyógyszerészek és bábák vizsgáztatására. A törvényhatóságok azonban parancsot kaptak, hogy a vizsgára kötelezettek névsorát 14 napon belül állítsák össze és terjesz- szék fel a helytartótanácshoz.117 Megtörtént most már 1786 július és augusztusában az orvosi karnak a volt pálos-kolostorban való ideiglenes elhelyezkedéséből az Újvilág- és Hatvani-utca sarkán álló házba, a „directorialis épületbe“ való átköltöztetése. Ez az épület eredetileg kórháznak épült s ez volt Pest város első kórháza, a polgári ispotály („Bürgerspital“), mely azonban kétszer is leégett, úgy hogy a város a mai Veres Pálné- (akkoriban Kórház-utca) és Kaas Ivor-utca sarkán álló „Kecskemétiház“ helyén állott épületbe helyezte át a kórházat, az Újvilág- utcai épületroncsot pedig 1751-ben telkestül eladta a kalocsai érseknek, aki azt rendbe hozatta s a jezsuita rendnek engedte át otthonul. A rend 1772-ben történt feloszlatása után a királyi ügyigazgatóság vette át az épületet, melyet végül is némi átalakítások után a Budáról Pestre helyezett orvosi kar rendelkezésére bocsájtották. Az Újvilág-utcai épület semmikép sem volt új rendeltetésének megfelelőnek nevezhető, sem a betegek elhelyezése, sem a tanítás érdekei szempontjából. És ezt már akkor is látták az illetékes körök, miként ez, az orvosi karnak közvetlenül a mégis megtörtént odahelyezése előtt, a helytartóság jún. 27-ikén kelt azon előterjesztéséből is kiviláglik, mely a 16 beteg és 4 reconvalescens ágyon lebonyolítandó klinikai oktatást a pesti Szent Rókus kápolna melletti kórház igénybevételével, esetleg az egyetemi és a városi kórház egyesítésével vélte leghelyesebben megoldhatni.118 Ebből a tervből azonban nem lett semmi s ezzel be is fejeződtek azok a sikertelen tárgyalások, melyeket a helytartótanács a kórház felettes hatóságával, a városi tanácscsal folytatott, a mely csak egyetlen egy okot 117 Codex III/i. 224. 118 OL. Litt.-pol. Distr. Poson. 1786. Fons 2, pos. 33, 44/ 57/ 280.
