Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

158 IV. A KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806).

zatokat is elbírálják s véleményüket a dolgozatok mellékelésével a helytartótanácshoz felterjesztik.113 Stipsics tehát 1786 dec. 12-ikén az elméleti orvostan rendkívüli tanárává neveztetett ki 600 forint évi fizetéssel,114 Rácz Sámuel pedig a nov. 8-iki legfelsőbb elhatározás szerinti új tanszék-elosztás értelmében a boncztan és élettan egyesített tanszékét vette át.

Stipsics Ferdinánd Károly 1754 ápr. 25-ikén született Székesfehérvárt, egy 1662-ben nemesi rangra emelt család sarjaként. 1774-ben avatták Nagyszombatban. 1774—80-ban Nagy-Hontmegye, 1780—92-ben Pest város tiszti orvosa és kórházi igazgató-főorvosa (primarius dirigens). Ebben a minőségében s ennek egyelőre megtartása mellett nyerte el mint rendkívüli, s 1786-ban mint rendes tanár, az elméleti orvostan tanszékét, melyet 1791/92-ben az általános kór- és gyógyszer- tanéval cserélt fel. ,,Anginae pectoris omen“-e által sürgetve kérte 1818-ban nyugalombahelyezését s 1820 márc. 25-ikén halt meg Pesten. Hét ízben választatott dékánná s három ízben rectorrá.115

A sebészek kiképzésének idejét két évben megállapító új tanulmányi rend életbelépésével körülbelül egyidejűleg egy méltányossági rendelkezés is napvilágot látott.116 Még mindig voltak az országban olyan sebészek, akiknek még a nagyszombati időkben kellett volna letenniök az előírt, akkor még egyszerűbb s könnyebb minősítő vizsgát, de azt a sok figyelmeztető rendelet ellenére se tették le. Ezeknek a sebészeknek nagy, talán túlnyomó része már öregedő vagy élemedett emberré vált, kiknek életkörülményeik vagy koruknál fogva nehezükre esett volna egy-két évig tartó tanfolyamot végighallgatni, miért is a felség — ez iránt benyújtott kérelmük kedvező elintézéseként — 1786 okt. 31-iki rendeletével ezeket a sebészeket az új tanulmányi rend e követelménye alól mentesítette

113 Codex III/i. 227.

114 OL. Litt.-pol. Distr. Poson. 1786. Fons 7, pos. 212 és 261.

115 Pontos önéletrajzát megírta, amikor a királyi tanácsosságért folyamodott, melyet az 500 forintos taxa elengedése mellett 1807-ben meg is kapott. — OL. Litt.-pol. 1807. Fons 8, pos. 15, 216, 282, 432116 OL. Litt.-pol. Distr. Poson. 1786. Fons 2, pos. 195, 258. — Ccdex III/i. 312.