Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

János nevű orvos-doctor nyújtotta be folyamodványát a helytartótanácshoz, kérve, hogy a megüresedett tanszékre kineveztessék. A kérvény egyszerűen ad acta tétetett, mert rövid „vacat“ után az arra kiszemelt Trnka vette át Shoretich örökét, a gyakorlati orvostan (praxis medica) tanszékét.107 108

Hasonló sorsra jutott Pfisterer Andrásnak, Buda város tiszti orvosának, a későbbi protomedikusnak felségfolyamodványként benyújtott pályázata is, mely csak jóval a király halála után került elő a leveles ládájából.101

Meg kell azonban államink az új tanszékelosztást elrendelő leirat azon szavai mellett, hogy „Stipsics jelöltetik ki“ a sebészek részére felállított, belgyógyászati ismeretekre oktató elméleti orvostan tanszékére. E tárgy tanszékének felállítását és behatóbb tanítását az életnek a polgári és falusi sebészek iránt támasztott igényei tették szükségessé. Ezek a nem teljesen képzett, de primitiv előképzettségüknél fogva tökéletesen ki nem is képezhető gyógyító személyek nagyon sok helyen és nagy körzetekben egymagukban működtek s tőlük telhetőleg pótolni törekedtek a hiányzó orvost. A lakosságnak tehát kényszerűségképen is hozzájuk kellett fordulnia belső bajaiban s ezért nagyon is indokolt volt, hogy ezzel a körülménynyel számolva a tanterv egy külön tanszék felállításával a mindennapos belső betegségek felismerésére és gyógyítására is kitanítani igyekezett az alsóbbrendű polgári és falusi sebészeket, de azzal az időnkint meg-megismételt figyelmeztetéssel, hogy belbajok gyógyításával csakis hirtelen szükség adtán és az esetben szabad foglalkozniok, ha orvos nem áll rendelkezésül, kétes és aggályos esetekben pedig feltétlenül módot kell találniok arra, hogy orvos is közrevonassék, akit viszont a rendeletek külön figyelmeztettek arra, hogy „barátságosan“ oktassa ki a sebészt netáni tévedéseire és elkövetett hibáira.109

A sebészek részére rendszeresített elméleti orvostant (más néven: pathologia medica pro chirurgis), ezt a belgyógyászatra tanító tárgyat 1784 júniusa óta adta elő az anatómia

107 OL. Litt.-pol. Distr. Poson. Fons 7, pos. 99.

108 OL. Kincstári osztály. Hungarica aus der Privatbibliothek Sr. Majestät. Gotthardi’s Notizen über ungarische Angelegenheiten 1791-ből. Fase. 14.

109 Codex III/i. 530.

IV. A KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806).