Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
ÜJ TANSZÉKELOSZTÁS. I55 melynek tanára a polgári és falusi sebészeket rövid és alapos elméleti belorvostani oktatásban részesítette.105 Az új tanulmányi és tanrend bevezetését célzó eme rendelet kiegészítéseképen a facultás jelentéstételre szólíttatott fel: miként véli a jelenlegi tanárok közt a tananyagot felosztani; továbbá felhivatott, hogy megfelelő egyéneket keressen és hozzon javaslatba, akikre a prosectori és a segédi tiszt rábízható lenne. E felhívásnak a kar megfelelvén, a király azt változtatás nélkül elfogadta s ekkép a tanárok beosztása — az 1786 nov. 8-iki legfelsőbb elhatározás értelmében — a következőkép alakult ki:106 Stáhly marad a sebészet tanszékén, melléje Széni János adatik mint segéd. Rácz, a bonctan tanára, átveszi az élettant egyesítve a felsőbb bonctannal s megkapja segédül, illetve prosectorul: Hauptmann Károlyt. Prandt, az élettan tanára, átveszi a kórtan és a gyógyszertan tanszékét. Winterl megtartja a chemiát és a botanikát. Trnka átveszi a klinikai collegiumokat orvosok és sebészek részére. Stipsics jelöltetik ki az elméleti orvostani tanításra a polgári és falusi sebészeknek. Hauptmann részére 600, Széni részére 400 forint fizetés engedélyeztetik. A természetrajzi előadásokat továbbra is Pillér professor tartja meg. Az új tanszékelosztásban Shoretich neve többé elő nem fordul. A törékeny szervezetű, de kötelességeit önmagát nem 'kímélő módon teljesítő, lelkiismeretes tanár 1786 márc. 3-ikán 45 éves korában meghalt. A nagyszombati orvosi kar első gárdája — Plenck áthelyezése után — immár a második tagját veszítette el benne. Shoretich halála után rövidesen egy Weisz 105 Az esztergomi főszékesegyházi könyvtár „Mss. Batthyanya. Litt. II. c. nr. 29“ jelzet alatt őrzi Sonnenfels Józsefnek, a bécsi egyetem jogtud. karának tanára terjedelmes kéziratát e czím alatt: „Vortrag des Hofrathes Sonnenfels über die Einrichtung der Studien in den Kayserl. Königl. Deutschen, Böhmischen und Hungarischen Erbländern. 1785“. A szakember előtt jól ismert, maguktól értetődő dolgoknak folytonos magyarázgatása arra enged következtetni, hogy úgynevezett művelt köröknek tartott legalább másfélórás előadásról van itt szó, melyet az életbeléptetendő új orvos-sebészi tanulmányi rendről állított össze a magát hallatni szerető Sonnenfels. 106 Orvoskari ltár. Fjk. 1. 204/37. 1785/6. — OL. Helyt., Litt.-r pol. 1786. Fons 7, pos. 245. — Cod. III/i. 313.
