Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
azidőszerint még működő igazgatókat pedig egyelőre az imént említett, előzetesen tanácskozó bizottság tagjaivá nevezte ki a király.100 Az egyetem szervezetének reformjával az egyetemi elnök és a tanulmányi főigazgató, nemkülönben a kancellári méltóság sem került többé betöltésre, hanem gróf Niczky Kristóf személyében protectort és curatort kapott az egyetem. A kari igazgatói tisztség eltörlése azonban nem sokáig maradt érvényben az orvosi karon, mert a régi igazgató — mint látni fogjuk — már 1787-ben ismét elfoglalta a helyét. Ami az orvos- és sebészképzés reformját illeti, a legnagyobb tisztelettel kell II. Józsefre visszaemlékeznünk, mert e reformra vonatkozóan fennmaradt feljegyzései és kezdeményező akaratnyilvánításai megkapóan igazolják, hogy ez a nagyszerű ember mily aprólékos részletekig hatoló alapossággal foglalkozott az egészségügygyei s az orvosképzéssel, mily éleslátással tudta felfedni a fennálló hiányokat, miként vitatkozott sokszor nehezen cáfolható érveivel a szakemberekkel s miként engedte magát el is téríttetni, ha sikerült őt meggyőzni. Mindenekelőtt kelletlenül állapította meg, hogy a sebészetet a múltban erősen elhanyagolták az orvosok s hogy elégtelen kiképzésben részesültek maguk a sebészek is, a széles néprétegek ezen „orvosai“. A király mind a két hiányon segített: az orvos- és a sebészképzést egyesíteni rendelte s számukra ő maga egy lényegileg közös tanrendet dolgozott ki, mely éppen csak abban mutatott eltéréseket, hogy az orvosnövendékek többet foglalkoztak a chemiával, gyógyszertannal s a belgyógyászattal, a sebészek pedig behatóbban a sebészettel s az ahhoz tartozó tárgyakkal. Ilyformán megszűnt az a visszás helyzet, melyben orvos és sebész, egymástól szétválasztva, egymást sokszor meg sem értve, teljesítették hivatásaikat. Hogy valaki az orvossebészi tanfolyamra felvétessék, ki kellett mutatnia, hogy a hároméves bölcsészeti tanfolyamot elvégezte.101 Egy kétéves tanfolyamot is hagyott meg az uralkodó alsóbbrendű sebészek és falusi „orvosok“ kiképzésére, akik kisebb előképzettségüknél fogva csak a legszükségesebb mértékre összevont gyakorlati igényeknek megfelelni hivatott módon voltak kikép100 Fejér i. m. Docum. 66. 101 Codex III/i. 304, 317. IV. A KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806).
