Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

II. JÓZSEF A TUDOMÁNYOS IRÁNYZAT ELLEN.

I39

gészítve és módosítva keltek melegvérű életre II. Józsefnek gátakat és gátlásokat nem ismerő kezdeményezései és türelmetlen sürgetései nyomán. Használni, boldogítani akaró törekvéseiben megnyilvánuló emberiessége másutt sem találhatott erősebb és tisztább visszhangot adó területre, mint aminő az egészségügy s az ezzel kapcsolatos sociális gondoskodás s a király leikébe belepillantva könnyen érthetővé válik, hogy az egészségügynek gyakorlati, vagyis a legrövidebb úton elérhető áldást fakasztó igényei lebegtek a szemei előtt, mint zsinór- mérték, melyhez a leendő orvosok egyetemi kiképzésének a módját utólag szabta hozzá. II. József nem kedvelte az úgynevezett világboldogító elméleteket, mert gyakorlatilag, tettekkel kívánt használni, segíteni. És nem kedvelte az egyetemeken a tudósokat; féltette tőlük az ifjúságot és a közrendet, hiszen a birodalmak nyugalmát felkavaró francia forradalmat-« is encyklopaedista tudósok idézték fel. Pedig II. József még nem is tudhatta, amit csak a XX. század tudott meg a nagy revolutióról, hogy világforradalmi utórezgései az első nagy kitörésnél is megrázkódtatóbbaknak bizonyultak. Nem tudósoknak a kitermelésében látta tehát József az egyetemek rendeltetését, hanem derék, erkölcsös polgárok és jó államhivatalnokok és alattvalók kinevelésében s óva intette az egyetemi tanárokat, hogy ne is akarjanak tudósokat kitermelni.63 Viszont azonban azt kívánta, hogy csakis a „legmegválogatottabb 'tehetségek“ bocsájtassanak az egyetemre. Ám, ha ennek a kívánalomnak az egyetemek csakugyan eleget tesznek, szükségkép annyira megapad a hallgatóság száma, hogy jóval kevesebb egyetemre lesz szükség. S ezért II. József nem is a minősítésen könnyített, hanem birodalmának nehány egyetemét bezárta, másokat pedig merőben gyakorlati irányzatú lyceumokká alakított át azzal a szándékkal, hogy végül is mindössze a bécsi, prágai, egy galiciai s a pesti egyetem tartassák fenn, nem több. Az új lyceumok közt találjuk a kolozsvári „Universitas“-ból lett lyceum regium academicumot is. 83

83 ,,... er nehme sich nicht vor Gelehrte bilden zu wollen“. Kink i. m. I. 550. — 1781 november 29-én írja II. József: „... da die weesentliche Studien in Universitäten für die Bildung der Staate beamten nur dienen, nicht aber bloss zu Erzielung Gelehrter gewidmet sein müssen“ . . . Kink i. m. I. 547. / Qi