Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
AZ EGYETEM ÁTHELYEZÉSE PESTRE. I37 egyik szoba 4 ágyat tartalmazzon.61 Ezeken kívül szükség van konyhára és nehány egyéb célú mellékhelyiségre. Mindezek megvalósítására vagy bérelni vagy vásárolni vagy pedig újonnan építeni kell fenn a Várban, közel az egyetemhez, mert a kórház, nagy zsúfoltsága, rendetlensége és távolsága miatt, a nagyfontosságú klinikai gyakorlatokra nem használható fel sikerrel. A királyi parancsnak Ürményi 1783 utolsó és 1784 első hónapjai folyamán pontosan eleget tett s a vizsgálat főleg az orvosi karon oly sok hiányt s akkora elmaradottságot állapított meg, hogy II. József az egész magyar tanügyet helyesnek látta a magyar udvari kancellária hatásköréből kivonni s azt a bécsi tanulmányi bizottság teendői közé sorozni. Ebben az elhatározásában azonban nagy része lehetett a kormányzat centralisíikus irányzatának. Ürményi a kapott rendelkezéshez képest a Várban keresett hajlékot a klinikai tanítás számára s arra az Erdődy grófok házát (a mai Verbőczy- utcában) találta megfelelőnek; az egyetemi kórház odatelepítésére azonban már nem került sor. Ez az eset is II. József elhatározásainak hirtelenségét jellemzi; mire rendelkezéseit valóra válthatná, már mások a tervei, mások az elgondolásai, melyek az előbbieket felborítják. így most is, amidőn 1783 dec. 9-ikén elhatározd, hogy úgy az ország lakóinak, mint a kormányzatnak érdekében a Pozsonyban székelő kir. helytartótanácsot a többi fő dicasteriumokkal, elsősorban a magyar udvari kamarával és a kir. curiával együtt az ország központjába, Budára, a Várba helyezi, az ilymódon kiszoruló egyetemet pedig — az egyelőre Pozsonyban elhelyezendő theologiai kar kivételével — Pestre telepíti át. Az áthelyezésnek tehát nyilvánvalókép nem az egyetem érdekei képezték a voltaképeni indítékát, jóllehet ezeknek is a javára szolgált. De hatalmas lendítő erő birtokába jutott Pest sz. kir. város is, mely úgy a lakosok számának, mint a város bevételeinek gyorsan beálló erős szaporulatában mutatkozott meg. 1786-1790 közt — írja 61 A bel- és sebészklinikai ágyak számát tehát összesen 16-ban tervezte a király ugyanakkor, amikor ezeknek az ágyaknak össz- száma Bécsben még mindig csak 12 volt, igaz ugyan, hogy az „Allgemeines Krankenhaus44-ban elhelyezve, melynek igen tekintélyes anyagából a klinikus tanárok szabadon válogathatták ki az ágyaikra tanítási célokra áthelyezendő betegeket.
