Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
no IV. A KAR BUDÁN (1777—1784). megfelelőbb városba is áthelyezhető lesz. A jogi lehetőség tehát fennállott, de a sok közt egy sem volt oly súlyos érv a lehetőség felhasználására, mint az orvosi kar szánalmas helyzete. Minden egyéb ok mintha csak ezt az egy fő érvet támogatta volna. Már az egyetem megnyitása évében, 1770-ben merültek fel kifogások nem kevésbbé mértékadó helyről, mint a trón várományosa, József részéről, aki magyarországi kőrútjában júl. 16-ikán meglátogatta a nagyszombati egyetemet, de onnan elégedetlenül távozott az ott tett tapasztalatok miatt. Négy éven keresztül teljes csendben érik az elhelyezés gondolata, míg végül az udvari tanulmányi bizottság elé érlelődött, mely 1774 júl. 30-iki ülésében széleskörű megvitatás tárgyává tette a kérdést. A bizottság és különösen az abba a magyar kancellária által kiküldött Ürményi József nyomatékosan állapította meg, hogy Nagyszombat az egyetem elhelyezésére semmikép se bizonyult alkalmasnak s az ország is csak akkor húzhatná az egyetemből a kellő hasznot, ha az központi fekvésű helyen és pedig Pesten állíttatnék fel, ami főleg a theologia és az orvostan szempontjából lenne sokkal előnyösebb. A tárgyalási iratok végén a királynő resolutiója olvasható, amely- lyel az előadott véleményt elfogadja, de az áthelyezésre Budát alkalmasabbnak tartja.2 1776-ban ismét Ürményi József fejtegette a Ratio Educationis tervezetéhez mellékelt pro memóriájában, hogy az egyetemet az ország szívébe („in meditullio Regni“) kellene áthelyezni, mert az orvosi facultas Nagyszombatban még befektetések árán sem tudna soha felvirágozni. Ezzel szemben Budán van polgári s a Várban katonai kórház s úgy ezek, mint a kivégzések, az anatómia tanításához elég anyagot tudnak szolgáltatni. A botanika is jól lenne művelhető itt. A budai egyetem Erdély, a Bánság, sőt Galicia számára is képezhetne orvosokat.3 Végül egy háromtagú bizottság kiküldésére és annak helyszíni szemléjére került a sor, melynek eredményeként gróf Niczky Kristóf, a bizottság elnöke, 1776 dec. 22-ikén már be is mutatta végleges javaslatát, mely az áthelyezés legnyomatékosabb érveit éppen az orvosi kar 2 Archiv des Kultusministeriums (Bécs). Ungarische u. Siebenb. Studien- u. Stiftungsangelegenheiten. 1774. 176—179. 3 OL. Udv. canc. 3873 : 1776. — Friml A.: Az 1777-iki Ratio Educationis. Bpest 1913. 16.1.
