Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
III. rész. Az orvosi kar Nagyszombatban (1770-1777)
io6 III. AZ ORVOSI KAR NAGYSZOMBATBAN (1770—1777). botanika tanszékére. Az általa létesített s pénzt nem kímélő áldozatosságot igényelt bécsi botanikus kert példaadóvá vált egész Európában. A sebészetet és szülészetet Steidele adta elő, aki főleg az utóbbi szakma terén vált ki s a kinek kitűnő szakmunkáit Szeli Károly, valamint Gellei Mihály fordították le magyarra. De bármily jeles egyének voltak is a bécsi facultás tanárai, ahhoz, hogy Bécsben egy nagyhírű, sok tekintetben úttörő orvosi iskola fejlődhessék ki, sok más egyéb is kellett. Kellett és meg is volt hozzá mindaz, ami Nagyszombatban hiányzott. Szükség volt arra a megértő készségre, mely nem sajnálja sem az erkölcsi, sem az anyagi támogatást ott, ahol azok hiánya megbénítja a tanárok működését és cselekvési készségét. A hamupipőke módjára kezelt nagyszombati orvosi kar összes tagjaiban annyi ügyszeretet, annyi önfeláldozásra kész vágy élt, hogy szinte magától tolul fel a kérdés: mit tudtak volna e férfiak alkotni, ha a sors nem Nagyszombatban, hanem Bécsben engedi őket élni és működni! Értéküket eléggé demonstrálja, hogy e tanárok egyikét-másikát külföldi tudományos társulatok és akadémiák választották meg tagjaikul, Plencket pedig — felismervén értékét — elvitték tőlünk, Bécsbe helyezték át. Ámde Nagyszombatban nem voltak hullák az anatómia s a sebészeti műtéttan tanítására; nem volt botanikus kert, nem volt megfelelő chemiai laboratórium; komoly klinikai oktatásról sem lehetett szó, mert a nagyobb erőkkel is bezzeg sikeresen megbirkózni tudó bécsi centralistikus hatalom gyengének mutatta magát a kis Nagyszombat városával szemben, mely a kívánt célra nem volt hajlandó kórházát berendezni. Ezen áldatlan állapotokon való változás segítő keze éppen nem onnan nyúlt ki, ahonnan leginkább várhatónak kellett volna lennie. Az orvosi tanulmányi ügyek legfőbb intézője, Störk, tétlenül szemlélte a nagyszombati orvosi kar vergődését s ha tétlenségét itt-ott meg is szakította, oly rosszindulatú elfogultságnak adta jeleit, aminőkkel az eddig elmondottakban is már alkalmunk volt találkozni. Pedig még csak a hozzánem- értést sem lehet a mentségére felhozni, mert a bécsi orvosi iskola felvirágoztatásában Störknek igen nagy része volt s nem érdemtelenül kapta meg utóbb az uralkodótól a báróságot s nem érdemtelenül örökítették meg a nevét a Bécsben készült orvostörténetek.
