Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
III. rész. Az orvosi kar Nagyszombatban (1770-1777)
IOO III. AZ ORVOSI KAR NAGYSZOMBATBAN (1770—1777). nyújtani, melyet később a nyolcz osztályosra kiegészített gymnasium felső osztályai nyújtottak. A bölcsészeti tanfolyam azonban még egy okon érdekli a többit s így az orvosit is. Egy külön tisztség szerveztetett ugyanis, a paedonom-é („pályaválasztási tanácsadónak" neveznék ma), aki az egyetemre kerülő ifjak szellemi s lelki világát kellőleg megfigyelve, irányító tanácsokkal látta el szüleiket vagy nevelőiket aszerint, hogy melyik pálya, illetve hivatás látszott legvalószínűbben ki-ki tehetségének vagy hajlamainak megfelelőnek.84 A paedo- nom működésének megtámasztását látszik szolgálni a cs. k. udvari tanulmányi bizottságnak 1776 jan. 5-ikén kelt előterjesztése, hogy az egyetemre csak a sikeres gymnasialis előképzettség felett rendelkező ifjakat lehessen felengedni.85 Az egyetemi s általában a tanulmányi ügyek részére (a mai belügyministeriumnak megfelelő hatáskörrel bíró) m. kir. helytartótanácsban egy külön osztály — a departamentum litterarium — szerveztetett s az egyetem consistoriuma ide terjesztette fel a facultások előterjesztéseit. Minden csak némileg is fontosabbnak látszó ügyet a helytartótanács Bécsbe továbbított a m. kir. udvari kancelláriához, melynek tanulmányügyi előadója 1774—1782-ig Ürményi József udvari tanácsos volt. A magyar kancellária a cs. k. államtanács elé vitte az ügyeket, melyeket az legfelsőbb fokon az uralkodónak mutatott be gondosan megérlelt és körültekintően megindokolt kész javaslat és kiadmány-tervezet mellett. A tanulmányi rend reformjának esztendejében a nagy- szombati egyetemi tanszékek betöltésének módozatai is pontosan kidolgoztattak. Mindeddigelé az 1770. évi ,,politica - oeconomica scholas administrandi ratio" 11. §-a értelmében a megüresedett tanszékek oly módon töltettek be, hogy az 84 Merkur von Ungarn 1787. 755. 85 ,,. .. Allerhöchst gedacht Ihre May. hätten auf einen aller- unterthänigsten Vortrag allergnädigst zu resolvieren geruhet, dass zu gutem Fortgange der höheren Wissenschaften künftighin alle aus den lateinischen Schulen in die Philosophie tretten wollende Lehrlinge erst nach einer in Gegenwart deren Philosophischen Lehrer vorzunehmenden Prüfung, ob sie der lateinischen Sprache und der übrigen für die Gymnasien vorgeschriebenen Gegenstände mächtig sind, zugelassen werden sollen“. (Kink i. m. II. 580.)
