Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IV. Pathologia et therapia applicata

82

DOXOGÁNY — FEJES

— Az idegkórtan köréből. I. Hemiatro- phia facialis progressiva egy esete. II. Bernhardt-Roth-féle paraesthesia egy esete. Budapest, 1897.

— Az epilepsias vándorösztön. (Poriomania.) Budapest, 1899.

— Adatok a Basedow-kór patkologia és therapiájához. Budapest, 1899.

Donogány Zakariás. Az urobilinuria klinikai jelentősége. Budapest, 1897.

Doussein—Doubreuil. Die Selbstbefleckung und ihre Folgen. Aus dem Franz, vonKöffinger. Pesth, 1808.

— II. Anfl. 1816.

Dubravetz Sándor Gergely. Dissertatio inaug. med. de diarrhoea. Vindobonae, 1835.

Ebner János Lipót. Dissertatio inaug. med. de parotide tumente. Budae, 1780.

Ecker Alajos. Dissertatio inaug. med,- practica de chlorosi. Vindobonae, 1841.

Eckert Antal. Dissertatio inaug. med. de hypochondria. Budae, 1841.

Eckstein Frigyes. Dissertatio inaug. med. sistens memorabilia clinica anno scholastico 1825 in nosocomio acade- mico r. s. universitatis Hungarieae collecta habito imprimis respectu typhi contagiosi. Pestini, 1825.

— Die epidemische Cholera beobachtet in Pest in den Monaten Juli, August, September 1831. Nebst einem Anhänge über Xicht-Contagiosität dieser Krankheit und die Anzeigen zur kalten und warmen Behandlung derselben. Pest, u. Leipzig, 1832.

Ebrenreicb Lajos. A malaria betegségek kórtani, oktani, gyógytani szempontból. Különös tekintettel Magyar- országra. (100 aranynyal jutalmazott pályamű). Budapest, 1890.

Eibenschitz Móricz. Disseit. inaug. med. de febri biliosa. Budae, 1835.

Eich. Di Heilung des Stotter-Uebels und sonstiger Sprachfehler. Pest, 1857.

Eisei Fülöp. De febre castrensi seu Polonica et Hungarica. Erfordiae, 1716.

Elsaszer Ferencz. Orvostudori értekezés. A görvélykór esmertetése, okai és megóvása. [Notio causae et prophylaxis morbi scrophulosi. Dissertatio inaug. med.] Buda, 1839.

Eltér József. Dissertatio inauguralis. De morbillis. Budae, 1838.

Engel József. De morbillis. Dissertatio inaug. med. Pestini, 1836.

Entresz Ferencz. Mors qua phaenomenon mechanice, chemice, dynainice et biotice consideratum. Dissertatio inaug. med. Pestini, 1821.

Entz Ferencz. Dissertatio inaug. med. de febri hectica. Vindobonae, 1831.

Enyedi (benedeki) Sámuel. Dissertatio med. Medicatio duorum aegrorum aneurismate et gangraena laborantium. Ultraj, 1651.

— Dissertatio inaug. med. de ictero. Traj. ad Rhen. 1653.

Erber József. Dissertatio inaug. med. de angina catarrhali. S. 1. et a.

Ercsey (téglási) Imre. Orvosi értekezés az aranyérről. [De haemorr- hoidis. Dissertatio inaug. med.] Buda.

1839.

Erdélyi Ferencz. Dissertatio inaug. med. variolis. Viennae, 1765.

— József. Dissertatio inauguralis med. de cholera Indica et febre intermittente perniciosissima. Budae, 1833.

Esze Gábor. Dissertatio inaug. med.- practica de typho abdominali. Vindobonae, 1841.

Eysenmenger János Kristóf. Kur- tzer Bericht wie man die anjetzo regierende hitzige Hauptseuche verhüten und sammt ihren Zufällen kuríren solle. Frankfurt a/M., 1621.

Fabern János. Von den ungarischen Krankheiten. Ingolstadt. S. a.

Facetius Illés. Dissertatio medica a febre Hungarica. Lipsiae, 1668.

Farkas István. Dissertatio inaug. de statu et resuscitatione semimotuorum. Trajecti ad Rh. 1762.

Fazakas Sámuel. Summás értekezés a pestisről, annak tulajdonságairól, eredetéről, magános és köz ellenzőiről, egybeszedve sok régibb és újabb pestis orvosok tudósításaikból és kor- mánvszékek rendeléseiből. Kolozsvár,

1824.

Federer János Jakab. Brevis et compendiosa febris Ungaricae curandae, cognoscendae, et ab aliis febribus discernendae methodus. Friburgi, 1624.

— De secunda febre Ungarica. Friburgi, 1624.

Fehér Vince. A tüdővész hasonszenvi gyógyítása. Czegléd, 1892.

Fejér György. Az álombéli látások és eleveérzések (Ahndungen) fejtegetése. Pest, 1817.

Fejérvári István. Dissertatio inaug. med. de scorbuto. Lugd. Batav, 1684.

Fejes Mihály. A kholera mint jár