Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
IV. Pathologia et therapia applicata
80 CALOVINO — CSAPLOVICS Praeservatifs- und Curatifs-Mitteln. Frankfurt a. M., 1640. Calovino József Ferencz. Dissertatio inaug. med. de tussi convulsiva. Vindobonae, 1825. Canestrini Antal. Dissertatio historica de peste quae ab autumno anni 1770. usque ad mensem februarii 1771 in comitatu Zempliniensi grassa- j batur. Cassoviae, 1777. Carceus Márton. Dissertatio inaug. med. de haemoptysi. Lugd. Batav. 1671. Cardilucius János. Kurz verfasseter Bericht von der jetzigen grassiren- den, und tödtlichen Lager Seuche, oder Ungerischen Flecken- und Pedecken- Sucht. . . . Nebst einem umständlichen Tractat von der rothen Ruhr. Nürnberg, 1684. — Kurtzer Bericht von der neuliehst grassirenden und tödtlich anstehenden Lager Seuche oder Ungarischen Flecken- und Pedecken-Sucht Nebst einem umständlichen Tractat von der rothen Ruhr. Saltzbach, 1684. | (Tartalma ugyanaz, mint az előbbi műé.) Cartheuser. De morbis endemiis. Francofurti ad Viadrum, 1771. (A gyarországi betegségeket részletesen említi.) Centner János. Dissertatio inaug. med. de sudoris ambulatorii salubritate et insalubritate. Magdeburg, 1740. Charcot J. M. Előadások az idegrendszer betegségeiről, tartotta a Sal- pétriére kórházban. Összegyűjtő és közié Bourneville. AE. kiadás után ford. Azary Ákos Budapest, 1876. — Előadások az idegrendszer betegségeiről. Összegyüjté és közié: Bourneville. Fordította Koller Gyula. Budapest, 1879. — Előadások az idegrendszer betegségeiről. IE. köt. Ford. Moravcsik E. Emil. Budapest, 1889. Chenot Ádám. Tractatus de peste, sive de origine, progressu, fatis, line pestis in Daciae Transylvaniae, quibusdam locis ab initio oct. 1755. ad iinem januarii 1757. Vidobonae, 1765. — Abhandlung von der Pest. Aus dem Latein übersetzt von Jos. Wi 1 h. Schweigart. Dresden, 1776. — Hinterlassene Schriften über die ärztlichen und politischen Anstalten bei der Pestseuche (vom Jahre 1769, 70, 71.). Wien, 1798. — Historia pestis Transylvaniae annorum 1770, 1771. Opus posthumum jussu regio edidit et praefatus est Franciscus Schraud. Budae, 1799. Cherny ei János. Dissertatio inaug. med. de simulatione morborum. Tyr- naviae, 1776. Christ János Nep. Dissert, inaug. med. tussi convulsiva. Pestini, 1817. Chyzer Kornél. Népszerű oktatás a choleráról. Budapest, 1874. Cleophas Mihály. Disputatio de febre maligna Hungarica. Wittebergae, 1662. Coberus Tóbiás. Observationum castrensium et Ungaricarum decades II. scilicet: Austriaca et Silesiaca, Francot., 1606. — Observationum medicarum castrensium Hungaricarum decades tres. Helmstadii, 1685. Colsrus János Jeremiás. Disputatio inaug. med. de dyssenteria castrensi (Hungarica). Erfordiae, 1704. Conradinus Boldizsár. Febris hungarica. Kurtzer Unterricht, wie ein jeder sein Hauss in diesen gefehrli- chen Leuffen des malignae Epide- mialischen Fiebers, die Ungerisch Sucht genant.... leger hallen vnd regiren soll. S. 1., 1571. — De febris Ungaricae ejusque symptomatum curatione liber unus, a J a- cobo Sutero in Latinum conversus. Adjectum Cratonis consilium de febribus malignis. Passaviae, 1594. Copeland Tamás. Beobachtungen über die Symptomen-Behandlung des krankhaften Rückgrates. Aus dem Englischen von Fr. Kilian. Pesth, 1819. Corvisart Lucián. Pepsin ein natürlicher Verdauungsstoff zur Heilung der Dyspepsie u. Consumption. Aus dem Franzäsischen herausgegeben von Josef v. Török. Pest, 1857. Cosmini Jakab. Theses inaug. med,- practicae. Viennae, 1780. Cramer Pál. Dissertatio inaug. med. de dolore colico et illius contractura. Basiliae, 1614. Csáktornyay József. Értekezés a tüdősorvadás csirájáról. [Dissertatio inaug. med. de germine phtiseos pulmonalis.] Buda, 1846. Csaplovics János. Guter Rath an Alle, die von rheumatischen Leiden befreit zu werden wünschen. Wien, 1815.
