Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

MOLNÁR — PÁZMÁNDI

65

értelmessebben magyaráztattak N a- danyi János által. Kolozsvár, 1669.

Molnár István. Az alföldi sziksó- termelésről, vegyi és orvosi tekintetben. Pest, 1869.

Moscovitz Mór. Dissertatio inaiig, med. de cubebis. Pestini, 1832.

Möes Móricz. Gyógyszeres értekezések a sóska savról (Acidum oxali- cum) és a higany-előibolatról (proto- iodidum hydrargyri). Pest, 1833.

Murmann Károiy. Pharm.-chem. Abhandlung über Vauquelin’s Blausäure und das Chinaeextraxt. Pest, 1834.

Mühlhoff er József. Dissert, inaug. pharm.-med. sistens alcaloidea recen- tiori aevo in usum medicum tracta. Pestini, 1843.

Nadenitsek Domonkos. Dissertatio inaug. med.-pharmacologica. Vindobonae, 1838.

Nagel Mór. Dissertatio inaug. med. de opio. Budae, 1847.

Nagy (nyiri) Ferencz. Darstellung der neueren Ansichten über die Natur der Salzsäure. Wien, 1819.

Narcis Ferdinand György. Dissertatio botan.-medica de chaerephyllo. Gryphiswaldiae, 1711.

Nemes György. A Carbanilid és kénvegyületének viselkedése légenysav iránt. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1877.

Némethy Miklós. Dissertatio inaug. chem.-pharmac. complectens conspectum remediorum medicatorum et illa decomponentium. Viennae, 1837.

Nendtvich Károly. Grundriss der Stöchiometrie, nebst einem geschichtlichen Ueberblick derselben für angehende Chemiker und Pharmaceuten. Ofen, 1839.

Oesterreicher Illés. Dissert, inaug. med. exhibens generalia de fungis venenatis. Pestini, 1832.

Oesterreicher József. Az általam újonnan találtatott természeti magyar csudálatos sóval (sal mirabilis nativus hungaricus) való hasznos élésről orvosi tapasztalások. H. n. 1801.

— Természeti csudálatos magyar sóval való hasznos orvosi tapasztalások. H. n. 1801.

Orfila M. P. Rettungsverfahren bei Vergiftungen und dem Scheintode; nebst Mitteln zur Erkennung der Gifte, der verfälschten Weine und zur Unterscheidung des Wirklichen

vom Scheintode. Aus dem Französischen übersetzt und mit einer Rettungsapotheke vermehrt von J o h. Schuster, Prof, der Chemie in Pest. Pest, 1819.

— A méreggel megétettettek és látsza- tos halálban lévők megmentése; a mérgek és hamisított borok ismeretére s a valóságos halálnak a lát- szatos haláltól való megkülönböztetésére szolgáló eszközökkel együtt. Francziából németre fordította és egy mentő patikáról szóló toldalékkal megbővítette Schuster János, a pesti kir. universitásnál chemiát tanító rendes professor. Németből magyarra fordította SzabóJózsef orvostdr., Abaujmegye tiszti physikusa. Kassa, 1821.

— Segédkönyv a mérgezések és tetszhalál körül és azon szerekről, melyek a mérgek és meghamisított borok felfedezésére szolgálnak ; nem különben azon jelekről is, melyek által a tetszhalált a valódi haláltól meg lehet különböztetni. Ehhez kapcsolva mentő gyógyszertár Schuster János után. És végre a halottkémekről, szerkesztő Rosenzweig József, hites orvos és szülész. Buda, 1846.

Orzovenszky Károly. Emetica respectu therapeutico. Dissertatio inaug. med. Pestini, 1840.

Paecken Keresztély. Dissert, inaug. med. de venenis. Regensburg, 1717.

— Pharmacopoea Rossica pro iis, qui in exercitu imperali medicinam faciunt. Petropoli, 1765.

— Ed. II. 1776.

— Pharmacopoea Castrensis. Petropolii.

1778.

— Ed. II. 1782.

Pancera Gáspár. Dissertatio inaug. med. sistens corticis peruviani usum in intermittentibus. Tyrnaviae, 1775.

Pancic József. Toxiocologia botanica. Dissertatio inaug. Pestini, 1842.

Pap József. Dissertatio inaug. pharm.- med. de ipecacuanha. Pestini, 1834.

Patzek Vilmos. Vegy- és gyógyszertani értekezés az ömlesztett- fojtósavas ezüstagról és az al-eczetsavas olmacsról. Pest, é. n.

Pávai Vájná Gábor. Az antifebrin- ről. Pozsony, 1887.

Pavicb Sándor Antal. Dissertatio inaug. med. sistens quaedam de nico- tiana tabaco. Vindobonae, 1827.

Pázmándi Gábor. Dissertatio inaug.

Györy : Bibliographia medica Hungáriáé.