Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

LIBAY — .MARTINI 63 II. kiadás. 1845. Libay Gusztáv Teophil. Disser­tatio inaiig, med.-pharmacologica de jodo, ejusque praeparatis. Vindobonae, 1837. Lippe Salamon. Jodum ajusque prae­parata respectu chem.-pharmacologico. Dissertatio inaug. med. Pestini, 1845. Lippich Ferencz Vilmos. Grund- ziige der Dipsobiostatik oder politisch- arithmetische, auf ärztliche Beobach­tung gegründete Darstellung der Nachtheile, welche durch den Miss­brauch der geistigen Getränke in Hinsicht auf Bevölkerung und Lebens­dauer sich ergehen. 1. und 2. Hundert der Beobachtungsfälle. Laibach, 1834. Litsohauer Károly. Dissertatio inaug. med. sistens corticem chinae historice chemice et pharmacologice considera­tum. Budae, 1824. Loebisch Vilmos. Die neueren Arz­neimittel. Wien, 1879. — IV. Aufl. 1892. Loew (Loevius) Károly Frigyes. Dissertatio inaug. med. de polypodio. Jenae, 1721. Loimann F. W. Chemisch-pharma- ceutische Abhandlung über das che­misch reine Silber, und essigsaure Silberoxyd. Pest, 1842. Lorsinger Frigyes Vilmos A leg­nevezetesebb ehető, gyanús és mér­ges gombák természethű képekkel 12 színnyomatu táblán. A cs. kir. alsó-ausztriai orsz. közegészségügyi tanácsnak megbízásából összeállítot­ta ... Ford. Renner Adolf. Bécs, é. n. (1877.) Löw Henrik. Dissertatio inaug. med.! complectens botanicam chem.-physio- graphicam principalium pharmacorum, j Vindobonae, 1840. Löwy Ignácz. Dissertatio inaug. ehem, med. de metallis offlcinalibus. Vien- J nae, 1841. Lukáchy József. Gyógyszeres érte­kezés a tiszta szénsavas keseragról (carbonas magnesiae purus) és a só- savas kinadékról (murias chininae). Pest, 1836. Lukács Márton. Orvosi értekezés a kénsavról. [Dissertatio inaug. med. de acido sulfurico.j Pest, 1835. Lukáts Constantin. Gyógyszeres ér­tekezések a sósavas földagról (mu­rias tellurici) és a száraz szénsavas húgyagról (carbonas ammoniac sic­cus). Pest, 1836. Lutheritz Károly Frigyes. Házi- Patika vagy szükségben segítő orvosi könyvecske a nemorvosok számára. A külső és belső nyavalyák legnyo­mósabb és a valóságos tapasztalás által bebizonyosodott házi orvosi sze­reknek esmeretére, kiválasztására és alkalmaztatására, vagy használására; az abban előforduló nyavalyáknak betűk szerént kidolgozott tökélletes laistromával, és az azok ellen alkal- maztatandó orvosi szerekkel együtt. Dr .... után fordította és a mind a városokon, mind a falukon való hasz- nálhatásához alkalmaztatta Szab ó József Szabolcs vármegye orvosa és physikusa. Kassa, 1830. — II. olcsóbb kiadás. 1835. Mádai Dávid Sámuel. Kurze Nach­richt von dem Nutzen und Gebrauch einiger bewährten Medicamenten, welche in Halle im Magdeburgischen in dem Waisenhause dispensiret wer­den etc. II. Aufl. Halle, s. a. — VII. Aufl. 1779. — Kurze Beschreibung der Wirkung u. Anwendungsart der bekannten hallischen Waisenhausarzneien. Um- gearb. v. J. F. G. Düffer. Halle, 1808. Mahler Gyula (pozsonyi illetőségű). Recepttaschenbuch. Wien, 1892. — HL Aufl. 1894. Maizner János. A magyar gyógy­szerkönyv (Pharniacopoea Hungarica) második kiadásának (1888.) ismerte­tése. Kolozsvár, 1889. Majovszky János. Chemieh-pharma- ceutische Abhandlung über die Sal­petersäure und Quecksilberbromür. Pest, 1842. Mannó Alajos. Vegytani gyógyszer- isme (Pharmacognosis), melyet a t. orvosi kar helybenhagyásával az or­vosok és gyógyszerészek használa­tukra készített és kiadott.... Pest, 1841. — Orvos-gyógyszerészi vegytan. A m. kir. t. egyetem orvosi karának hely- benhagyatával. Pest, 1842. Marceglia József. Dissertatio inaug. med. de mercurio dulci. Vindobonae, 1836. Marikovszky (nagy-toronyai) Már­ton. De discussione et medicamen­tis discutientibus in genere. Disser­tatio inaug. meg. Erlangae, 1755. Martini Dániel. Dissertatio inaug. med. de corrosivorum natura usu et abusu. Jenae, 1698.

Next

/
Thumbnails
Contents