Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

56

DIÓSZEGI FEIGEL

fordította idősb P u r j e s z Z s i g m. Pest, 1867.

— II. a gramm sulyrendszer szerint átdolgozott kiadás. Budapest, 1877.

— Gyógyászati vény-zsebkönyv a nő- és gyermekbetegségekre nézve a bécsi iskola szerint. Magyarra ford, idősb Purjesz Zsigmond. Pest, 1868.

— II. a gramm sulyrendszer szerint átdolgozott kiadás. Budapest, 1878.

Diószegi Sámuel. Orvosi füvész- könyv, mint a magyar füvész-könyv praktika része. A fiivészet és nem füvészek számokra készült, és köz- hasznavehetővé tétetett. Debreczen, 1813.

Ditrich Lajos. Dissertatio inaug. med. exhibens: plantas officinales indigenas, lingvis in Hungarica vernaculis deductus. Budae, 1835.

Dobay (kis-dobai) Gyula. Dissertatio inaug. chemica de sapone. Vindobona, 1831.

Domby (gálfalvi) Sámuel. Dissertatio inaug. phys.-chem.-med. de vino Tokajensi. Trajecti ad Rhenum, 1758.

Doslern Károly. Dissertatio inaug. chemico-med. exhibens divisionem | oleorum in genere ex tribus regnis petitam. Viennae, 1777.

Drabek Károly. Gyógyszeres értekezés a borkősavas szikhamagról (Tartras Lixivae et sodae) és a szénsavas vasacsról (ferrum carbonicum). Pest, 1836.

Dworzak János. Dissertatio inaug. med.-pharm. de vino. Viennae, 1834.

Egger Ede Illés. Dissertatio inaug. med. de cantharidibus anatomice, physiologice et chemice consideratis. Pesthini, 1833.

Eggerth. József. Dissertatio inaug. pharm.-med. de coffea. Budae, 1833.

Eibel János. Gyógyszeres értekezés a borkősavról (Acidum tartaricum) és , mészany kénéiről. (Sulfuretuin calcii.) Pest, 1830.

Eismann József. Gyógyszeres értekezés a zöldlő-gyulatsavas sulyagról (Murias barytae) és szunnyasztdékról. (Morphina.) Pest, 1830.

Eitel Frigyes. Gyógyszeres értekezés a jalappadékról (Jalappina) és harnany zöldiéiről. (Chloridumkalii.) Pest, 1829.

Ellmáyer Antal. Gyógyszeres értekezés a nehézany zöldletröl (chlori- dum piatini) és a villósavas szikag- ról (phosphas sodae). Pest, 1834.

Endlicher István László. Die Medi- cinal-Pflanzen des österreichischen Pharmakopoe. Ein Handbuch für Aerzte und Apotheker. Wien, 1842.

Engel János Jakab. Dissert, inaug. med. sistens animadversiones circa praecipua in morbis acutis usitata remedia. Posonii, 1773.

Engel József. Gyógyszeres értekezés a lángról (Alcohol) és az égető ha- magról (Lixiva pura). Pest, 1829.

Enyedi János. Falusi emberek patikája, a falun lakó minden keresztyén valláson lévő tiszt, papokhoz. Mellyben a falusi embereknek legnevezetesebb nyavalyáinak orvoslások Írattak meg. Kolozsvár, 180!.,

Erkel Rudolf. Orvostudori értékezés. A leggyakoribb mérgezések s ezeknek orvoslata. [Dissertatio inaug. sistens frequentiores intoxicationes et hamm medelas.] Pest, 1844.

Erlenmeyer Albert. A gyógyszerek bőr alá fecskendőse. Ford. a III. kiadás nyomán: Lendvay Benő. Buda, 1867.

Exelbirth Ede. Dissertatio inaug. medico-practica. Venenorum effectus et medela. Pestini, 1842.

Fábri János. Dissertatio inaug. medica de adamante. Halae Magdeb. 1737.

Faby Móricz. Systemata artis pharmaceuticae in universitatis Tyrna- viensis laboratorio quotannis experimentis demonstrandi pars I. et II. Tyrnaviae, 1772.

Fáklya András. Gyógyszeres értekezés az alszénsavas húgyagról (sub- carmonas ammóniáé) és a higany- kettedkékletről (bicyanidum hydrar- gyri). Pest, 1843.

Fehrenbach Ferencz, Gauglitz Ferencz és Hartmann Károly.

Chemisch-pharmaceutische Abhandlung über die Präparate des Opiums, welche ... in dem Laboratorio der k. ung. Universität dargestellt worden sind von . .., Candidaten der Pharma- cie im Jahre 1841—42. Pesth, s. a.

Feichtinger Sándor. Animalia vertebrata Hungáriáé obtutu pharmaco- logico considerata. Dissertatio inaug. medica. Budae, 1840.

Feigel Zsigmond. Gyógyszeres értekezés a fojtó savas ezüstagról (Nitras argentici) és a szénsavas rézagos hamagról (Sulfas cuprici ammoniaea- lis). Pest, 1829.