Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

SAAROSY — SEIDLER

45

kungen und Anwendungs-weise. Budapest, 1874.

Saarosy József. Czigelka ásványos vize, természettani és orvosi tekintetben. Eperjes, 1846.- Das Mineralwasser von Czigelka in naturwissenschaftlicher und med. Beziehung. Eperies, 1846.

Sadler Mihály. Specimen inaug. sistens synopsin salycum Hungáriáé. Pestini, 1831.

Sassy János. Czíz. Jód- és brómfürdő. Budapest, 1898.

Saxlehner András. Hunyady János keserűvízforrása. Budapest, 1885.

Say Mór. Analyse des Mineralwassers zu Lippa in Ungarn. Wien, 1854.

Analyse der Bitterwasserquelle des Herrn Franz Neuwerth in Ofen. Ofen, 1855.

Scheint Dániel Theophil. Die Heilquelle von Borszék, nach eigenen Erfahrungen in Kürze beschrieben von einem praktischen Arzt. Mit dem lithographirten Situationsplan des Bor- széker Sauerbrunnens. Wien, 1824.- II. Aufl. Pest, 1825.

Anzeige, das kohlensäure Borszéker Gesundheitswasser betreffend in Beziehung auf die Cholera morbus (Brechruhr). (Kronstadt, 1831.)

Scherer F. E. Die heissen Quellen und Bäder zu Pöstyén (Piestján) in Ungarn. Leipzig, 1837.

Scherfel W. Aurél. A tátra-füredi Castor és Pollux ásványforrások vegytani elemzése. Budapest, 1874.- A Lejbicz-kénfürdő kénesvizének vegyelemzése. Budapest, 1875.- A szepesmegyei leibiczi kénfürdő kénes vizének vegyelemzése. Budapest, 1876.- A felső-ruszbachi ásványvíz vegyelemzése. Budapest, 1880.

— A czemétei ásványvíz vegytani elemzése. Budapest, 1883.

— A Sibrai (Sivabradai) fürdő ásványvizének vegyelemzése. Budapest, 1883.

— A tátrafüredi Hygiea-forrás vegyelemzése. Budapest, 1885.

— A koronahegyi fürdő (Smerdzonka) kénes vizének vegyelemzése. Budapest, 1885.

Schlesinger Miksa. Die wirksamsten hydriatischen Proceduren, ihre Anwendung, mit besonderer Berücksichtigung der hydriatischen Behandlung von Infectionskrankheiten. Pozsony, 1899.

Schlosser József. Die Heilquelle zu Teplitz nächst Warasdin in therapeutischer Beziehung. Agram, 1839.

Schneider F. C. Untersuchung der Thermen von Trentschin-Teplitz und des Säuerlings von Kubra. Wien, 1874.

Schoepf-Merei Ágost. Die Heilquellen von Szliács in Ungarn; in ihren eigenthümlich ausgezeichneten Wirkungen für Aerzte und Nichtärzte. Herausgegeben von einem Badegaste. Pest, 1841.

Scholtz Jeremiás. A sopronyi birodalomban lévő Balfii Feredő mértékletes állapotú természetinek, munkálódó erejének és használatosságának magyarázó megírása, Csepreg, 1631.

— Descriptio thermarum Wolffsensium ad Sempronium quae ignis beneficio calefiunt. Csepregini, 1631.

Schönvizner István. Ode in laudem balnei Sacrisapiensis Quadriburgium dicti. Budae, 1783.

Schraud Ferencz. De aqua soteria thermarum Budensium, quae Caesareae dicuntur. Budae, 1804.

Schulek Sándor. Analysis aquarum mineralium. Dissertatio inaug. med,- chem. Budae, 1842.

Schümmei. Der nützliche Rathgeber des Kaiserbades. Pest, 1835.

Schwartzer Viktor. A hortobágyi keserűvíz elemzése. Budapest, 1877.

Schwarzott J. GL Die Hercules-Bäder bei Mehadia. Ein monographischer Versuch. Wien, 1831.

— Mehádia vagy a Herkules-fürdők és utazás Hunyad megyén keresztül a mehádiai fürdőkre, onnan Drenko- vára. A mehádiai fürdők tulajdonságai s hasznok, némely nevezetességeinek leírásával s hozzáadásokkal kivonatban Schwarzott szerint írta lugosi Fodor András. Kolozsvár, 1844.

Schweiczer Antal. A gyöngyösi gőzfürdő rövid leírása. Gyöngyös, 1871.

Schweiger Zsigmond. Franzensbad gyógyhatányainak ismertetése. Budapest, (1874).

Schweigert József. Bericht über die neu errichtete Kaltwasserheilanstalt in St. Xaver bei Agram im Jahre

1844. S. 1. et a.

Schwimmer Dávid. Der nützliche Rathgeber für Curgäste im Kaiserbade. Pest, 1835.

Seidler Károly. Kurze Beschreibung des Trentschiner warmen und Gesundbades auf der gräflich Illésházyschen