Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

III. Therapia generalis

42

MITTERMAYER — OSANN

Mittermayer Ferencz. Beschreibung des im Eisenburger Comitat zu Sulz (Sós-Kút) beflndlicben und chemisch untersuchten Mineral-Wassers. Steinamanger, 1824.

Mojsisovics (moisvári) György. Dissertatio inaiig, med.-pharm. sistens actionem et usum therapeuticum balneorum simplicium tepidorum. Vindobonae, 1826.

Molnár János (vegyész). Das Lukasbad in naturhistorischer Beziehung. Vorgetragen von ... in der Sitzung des Naturforscher-Vereines am 17. Juli 1858. Ofen, 1858.

— Monographische Skizze über das Ofner Raizenbad. Pest, 1868.

— A bikszádi ásványvíznek (Szathmár- ban) vegybontása. Szathmár, 1864.

— A hévvizek Buda környékén. Pest, 1869.

— Naturhistorische Beschreibung von Szinye-Lipócz und seinen Mineralquellen im Sároser Comitate Ungarns. Pesth, 1869.

■— A borhegyi ásványforrás Erdélyben. Pest, 1871.

— Magyarhoni keserű források. Pest, 1872.

— III. A »Budai Rákóczy« keserűviznek vegyelemzésé. Budapest, 1876.

— II. »Aesculap« budai uj keserűviz vegytani elemzése. Budapest, 1877.

Munde Károly. A graefenbergi viz- gyógyintézet és priesznitzi gyógymód körülményes leirása, mindazon betegek számára, kik Graefenbergbe menni vagy a gyógyítást otthon vég- bevínni szándékoznak. Toldalékkal a lovak különféle betegségei gyógyításáról. Priesznitz Vincze arczképével. II. kiadás. Kolozsvár, 1838.

— Die Gräfenberger Wasserheilanstalt und die Priessnitz’sche Curmethode. Nebst einer Anweisung, die am häufigsten vorkommenden Krankheiten, als : Gicht, Rheumatismus, Scropheln, Syphilis, Hämorrhoiden, Fieber, Entzündungen, Influenza, einer Menge acuter und chronischer Übel, durch Anwendung des kalten Wassers mit Schwitzen nach der Gräfenberger Curmethode gründlich zu heilen. Ein Handbuch für diejenigen, welche nach Gräfenberg, oder irgend andern Kaltwasserheilanstalt zu gehen, oder die Cur zu Hause zu gebrauchen gesonnen sind. Pest, 1837.

— II. verm. Aufl. 1838. — VI. Aufl. 1845.

Munk Manó. A Herkules fürdő és környéke. Természettudományi, orvosi, füvészeti és statisztikai tekintetben. Pest, 1872.

Müller Károly. A piilnai keserűviz rövid ismertetése. Bécs, 1844.

Nagel Ede. Der Curort Trenchin- Teplitz in Ungarn und seine Schwefelthermen. Bécs, 1874.

Nagy Gusztáv és Otrobán Nándor. Élőpatak és vidéke. Brassó, 1875.

Nagy József. Dissertatio inaug. med. sistens descriptionem therm arum

Büdöskőensium. Vindobona, s. a.

N endtvich Károly. Az ó-bébai ásványvíz vegybontása és hazánk ásványvizeiről általánosan. Pest, 1860.

— A stubnyai hévvizek. Budapest, 1878.

— A Beregmegyében lévő bilásovicsi Irma-forrás ásványvizének vegyelme- zése. Budapest, 1885.

— A vámfalusi és turvékonyi ásványvizek vegyelmezése. Budapest, 1885.

Nyugotfalvi Géza. Az egyedüli alapos okszerű gyógymód mellőzve a gyógyszeres gyógymódot, vizgyógy- tan. A szülők és népnevelők nélkii- lözhetlen kézikönyve. Számtalan szakértők és vizgyógyintázetek adatai és fényes sikerei után. Debreczen, 1881.

Nyúlás Ferencz. Az erdélyországi orvosvizeknek bontásáról közönségesen. 3 darab. Kolozsvár, 1800.

Oesterrei.ch.er Illés. Fragmente aus dem Reiche des kalten Wassers, entworfen zu Gräfenberg im Jahre 1839. Pest, 1841.

Oesterreicher József. Analysis aquarum Budensium item aquae Sárisa- piensis et acidulae Fürediensis, praemissa methodo professoris Winterl, cum tabellis. Viennae, 1781.

— Nachricht von den Bestandtheilen und Kräften des Fiireder Sauerbrunnes. Wien, 1792.

Orzovenszky Károly. Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest, 1863.

— II. kiadás 1871.

— Bad Füred am Blattensee. Seine Heilmittel und Heilwirkung. Pest, 1863.

— II. Aufl. 1866.

Osann E. Physik.-medizin. Darstellung der bekannten Heilquellen der vorzüglichsten Länder Europa’s. 2 Theile. Berlin, 1829—32.