Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

I. Biologia

LENHOSSÉK — NAGY

11

— II. vermehrte Auflage. 1858.

— A közép idegrendszer szürke állományának és az egyes ideggyökök eredeteinek tájviszonyai. (Székfoglaló értekezés.) Pest, 1867.

— Az emberi gerinczagy, nyúltagy és Varolhid szervezetének górcsői tájviszonyai. Pest, 1869.

— Polymikroskop. Szerkesztette és leirta .... Budapest, 1877.

Lenhossék Mihály. A gerinczvelői idegek hátulsó gyökereiről. Budapest,

1889.

— Adatok a gerinczagyi duczok ismeretéhez a békán tett vizsgálatok alapján. Budapest, 1885. (Németül is.)

— Der feinere Bau des Nervensystems im Lichte neuester Forschung. Berlin,

1892.

— II. gänzlich umgearbeitete Aufl. 1895.

— Die Geschmacksknospen in den blattförmigen Papillen des Kaninchenzunge. Eine histologische Studie. Würzburg, 1893.

— Beiträge zur Histologie des Nervensystems und der Sinnesorgane. (9 dolgozat.) Wiesbaden, 1893.

Lenhossék Mihály Ignácz. Introductio in methodologiam physiologiae corporis humani. Pestini, 1808., Viennae, 1810.

— Physiologia medicinalis. Vol. I—V. Pestini, 1816—18.

Institutiones physiologiae organismi humani usui academico accomodatae. 2 Vol. Viennae, 1822.

Darstellung des menschlichen Ge- müths in seinen Beziehungen zum geistigen und leiblichen Leben. Für Aerzte und Nichtärzte höherer Bildung. 2 Bde. Wien, 1814—25.

II. unveränd. Aufl. 1834.

Lészai (fogarasi) Dániel. Dissertatio inaug. anatomico phys.-pathol. de dentitione prima et secunda investigationibus novis illustrata. Vindobonae, 1829.

Lippay (zombon) Gáspár. De influxu electricitatis in organismum humanum, specimen inaug. Viennae, (1835.)

Lovász Imre. Dissertatio inaug. phy- siol.-med. de perspiratione cutanea. Pestini, 1831.

Magyar Victor György. Physiologia et pathologia ventriculi. Dissertatio med. Cassoviae, 1837.

Mahler Gyula (pozsonyi illetőségű). Repetitorium der Physiologie. II.

vollst. neu bearb. und vermehrte Aufl. Leipzig und Wien, 1896/7.

Mandl Lajos. Sanguis respectu physiologico. Dissertatio inaug. med,- physiologica. Pestini, 1836.

Margó Tivadar. Az izomidegek végződéseiről. (Akadémiai székfoglaló beszéd.) Pest, 1862.

— Über die Endigung der Nerven in der quergestreiften Muskelsubstanz. Pest, 1862.

Markbreiter Fülöp. Dissertatio inaug. phys.-physiologica de electricitate.

I Viennae, 1833.

Martinovics Ignácz. Physiologische Bemerkungen über den Menschen. St. Petersburg, 1789.

Marussi (kóbori) István. Orvostudori értekezés. A nőnem élet- és kórtani tekintetben. [Sexus sequior intuitu physiologico et pathologico. Dissertatio inaug. med.] Buda, 1837.

Mátrai Gábor. Adatok a zsírfelszívódáshoz a gyomorban. Budapest. 1881.

Mátyus István. Positiones med. inaug. de irritabilitate et aliis quibusdam medicinae capitibus. Traj. ad. Rhen.

1756.

Méhes Sámuel. De respiratione animalium commentatio. Heidelbergae, 1810.

Meinert Hermann Ágost. Dissertatio inaug. med. de enormitate virium vitalium in organLmo humano. Budae, 1835.

Mekossinyi Mihály. Dissert, inaug. med. de nutrice. Pesthini, 1822.

Mezger Kristóf Dániel. Dissertatio physiol.-pathol. de cuticula et cute. Altdortii, 1685.

Mihalkovics Géza. Az ember anatómiája és szövettana. Az új anatómiai latin műnyelv használatával. Budapest, 1898.

Mirsvinszky Ignácz. Orvostudori értekezés az emberről. [Homo physio- graphice consideratus. Dissertatio inaug. medico-physiologica.] Buda, 1837.

Müller Kálmán. A tüdőről és lélek- zésről. Budapest, 1882.

Nagy (Regéczy) Imre. Adatok a szürődés tanához. Budapest, 1881.

— Kísérleti adatok a Porret-féle izomtünemény jelentőségeinek kérdéséhez. Budapest, 1888.

— Vizsgálatok az izomrángás lefolyásának különböző behatásokra beálló módosulatairól, a Jendrassik össze-