Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IX. Varia

SZELI — TREMPACHER

209

Paris, 1854. (A »Table Moving« folytatása.)- Die Magnetische Lekre in Fragen und Antworten. Regensburg, 1855.

Szeli Abraham. Dissertatio inaug. med. de damnis gravioribus, oriundis eorumque- genesi. Altorfli, 1750.

Károly. Theses inaug. med. pract. Viennae, 1778.

Szemián Pál. Az öngyilkolás orvosi tekintetben. (Orvostudori értekezés). [Dissertatio inaug. med. sistens auto- chiriam obtutu medico.] Buda, 1839.

Szépessy József. Dissertatio inaug. med. de dignitate medicinae. Budae,

1836.

Szepsi W. András. Döghalál ellen való orvosság. (Praedicatio.) S.-Patak, 1662.

Szibenliszt Mátyás. Dissertatio inaug. med. sistens anatómiám et physiologiam piscium generalem. Budae, 1841.

Szilágyi (székely-földvári) Miklós. Dissertatio inaug. med. de sympathia. Viennae, 1824.

Sziller József Lajos. Dissertatio inaug. med. sistens diversa officia medici. Viennae, 1834.

Szirmay András Ignácz. Dissertatio inaug. med.-zoologica sistens : pisces aquarum Hungáriáé. Vindobonae, 1840. (Magyarország halainak megismertetését Reisinger tanár monogra- phiájából kiírva és megrövidítve adja. Szinnyei.)

Szoboszlai József. A farsangot követő nyavalyákról. Németből ford. Bécs, Í800.

Szohner József. Az allopathia és ho- moeopathia közti viszony, vagy a ha- sonszenv vázlata levelekben közfelvilágosítás érdekében. Baja, 1860.

Czáfolata Argenti tdr. »A külön- j féle betegségek homoeopathiai — ha-1 sonszenvi — gyógyítása- czímű ma- j gyár művének, vagyis a homoeopathia tiszta szemüvegen vizsgált alakja. Baja, 1862.

Szombathelyi (vihnyei) Gusztáv.

Dissertatio inaug. med. sistens compendium medicinae unicum munere medici. Vindobonae, 1837.

Tallar György. Visum repertum anat,- j chirurgicum, oder gründlicher Bericht j von den sogenannten Blutsaugern, j Vampier in der Wallachey, Siebenbürgen u. Bannat. Wien, 1784.

Talyga István (tanító). Huszonöt háziorvosság az ifjú házas férfiak szá- •

• íyöry: Bibliographia medica Hungáriáé.

mára, a kik a házassági boldogsággal ellenkező dolgokat eltávoztatni s a magok felesége szeretetét és hűségét megnyerni s megtartani törekszenek. Németből magyarra fordította ... Rév- Koinárom, 1826.

Tarsótzky Máté. Az öszporhonukról. (Orvostudori értekezés). [Compositae. Specimen inaugurate botanico-medi- cum.] Buda, 1839.

Tauszk Ferencz. Válasz »Sic itur ad astra!« czímű röpiratra. Budapest, 1896.

Tegző (árkosi) Benedek. Philosophiae et medicinae elogium. Patavii, 1639.

Teutsch András. E naturali atque medica scientia positiones miscellaneae. Wittenbergae, 1690.

ThanhofFer Lajos. A földmivelési, ipar- és kereskedelmi miniszterhez jelentése külföldi utazása alatt tett tapasztalatairól. Budapest, 1877.

Thomas István Vilmos. Questio academica nervorum capitis augeri, an inminui debeat. Viennae, 1783.

Toepler János Károly Ágost. Dissertatio inaug. philos.-med. de ratione et experientia duobus medicinae fundamentis. Vindobonae, 1823.

Tognio Lajos. Fölszólítás Magyar- és Erdélyország orvosaihoz s természetvizsgálóihoz. Pest, 1841.

Tormay (Krenmüller) Károly. Tolnamegye orvosi hely népirata. H. n., 1846. ‘

Tóth Pápai Mihály. A keresztség- nek orvosi szemekkel való megvizsgálása. H. és é. n.

Tóthfalusi Miklós. Az orvos viszonyairól. (Orvostudori értekezés). [Dissertatio inaug. med. sistens relationes medici erga aegros, societatem et socios, adumbrans simul methodum qua medicus se excolere ac perficere posit.] Buda, 1839.

Töltényi Szaniszló. Versuch einer Kritik der wissenschaftlichen Grundlage der Medicin. I. II. Bd. Wien, 1838. — III. Bd. 1839. — IV. Bd. 1840.

Török Lajos gróf. Neue durch Erfahrung bewährte Theorie der Heilkunde, nach kosmopolit. - physiolog. - chemischen Grundsätzen. Kaschau, 1803.

Trangus Illés. Dissertatio inaug. med. de sanatione divitum difficili. Halae, 1731.

Trempacher Mátyás. Dissertatio inaug. med. Budae, 1837.

14