Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

V. Medicina publica

155

SCHWAB — SZÉLL

Schwab Zeresztély Joachim. Re- j

media tam praeservativa, quam cura- j tiva contra luem pestiferam in Hungária grassantem. Leutschoviae, 1710. Kurzer u. höchst-'nöthiger Unterricht, wie sowohl die Bewahrung als auch die Cur selbst hei jetziger Contagions- zeit recht anzustellen. Leutschau, 1710.

Schwartzer (babarczi) Ottó. Köz- igazgatási elmekórtan. Budapest, 1896.

Segner János András. Vom Böckelund geräucherten Fleische. Göttingen, 1736.

— Mihály. Dissertatio inaug. med. de principium sequentium tuenda valetudine. Jenae, 1734.

Seredi József. Dissertatio inaug. his- tor.-med. sistens mentem legum mo- saicarum circa sanitatem publicam. Viennae, 1816.

Seuler Lukács. De conservanda bona valetudine liber scholae Salernitanae. Coronae, 1696.

Sigmund (ilanori) Károly Lajos.

Zur Pest- und Quarantainefrage. Bemerkungen mit Beziehung auf die Schrift (des Max Heine) »Beiträge zur Geschichte d. orientalischen Pest.« Wien, 1848. (Czímlap nélkül.)

Sikor Margit. Babos uram betegsége vagy a pálinka hatása. (A »Jó könyvek« 250 frankos pályázatán díjnyertes elbeszélés.) Budapest, é. n. (1884).

Skollanics József Ferencz. Perde- missa reflexio super benigno mandato regio, die 20. Maii an. 1767. emanato, in puncto averruncandae luis per Hungáriáé regnum in annos ferre singulos grassantis. Posonii,

1767.

— Benignum Normativum regium in re saninatis anno 1770. emanatum. Posonii, 1770.

Smith Edward. A tápszerek. Az eredeti negyedik kiadása után ford. Hőgyes Endre. Átvizsgálta F o- dor József. Budapest, 1877.

Sófalvi József. Oeconomia vitae humanae, azaz : az ember életét igazgató bölts regulák, ford, francziából. Kolozsvár, 1777.

Soltész János. Egészségtudomány. Nemzeti oskolák számára. A helv. hitv. Tiszán-inneni egyh. kerületi kormány rendeléséből. Sáros-Patak, 1839.

— Elemi iskolák számára. 1846.

— Egészségtan. Népiskolák számára. II. jav. kiad. 1861.

Spiess J. S. Az evés-ivás mestersége vagy útmutatás, mihez tartsa magát az ember evés-ivás közben, hogy egészséges, vidám, hosszú, erős életét fenntarthassa. A magyart illető egykét jegyzékei mellett fordította S o- mogvi Csizmazia Sándor. Pest, 1830.

Stocker Ló'rincz. Ofnerischer Pest- Schild, oder gründlich kurz verfasste Deduction von Beschaffenheit der an. 1709. u. 10. fast durch das ganze Königreich Ungarn grassirenden pesti- lenzialischen Seuch. Wien, 1711.

Stöhr Ágoston. Lelkipásztorkodási egészségtan, különös tekintettel a közegészségügytanra. A II. ered. kiad. után ford, a veszprémi növendékpapság »Pázmány köre«. 2 rész. Budapest, 1884—85.

Struve Zeresztély Ágoston. A

gyenge élet meghosszabbításának és a gyógyíthatatlan nyavalyák húzásának a mestersége. Fordította a tehén- kilisekről való tanítással, s sok tudósok értelmeivel megbővítve K o v á t s Mihály. 3 rész. Pest, 1802.

— Az egészség barátja az öregségben, avagy arra való oktatás, mint lehessen megtartani az egészséget, az életet meghosszabbítani s vígan tölteni az öregségben. Magyarázta B é r c z y János. Pest, 1806.

Szabó József (IV.) Az ivóvíz kérdése Budapesten. Három előadás. Budapest, 1877.

Szalárdi Mór. A közárvaház és a gyermekhalandóság Magyarországon. Budapest, 1879.

Szántó József. Egészségügyi kalauz, vagyis Magyarország összes orvosai és gyógyszerészeinek statisztikája, czím- és návkönyve, valamint az összes hazai kórházak és mindennemű egyéb gyógyintézetek hivatalos kimutatása czim és fennállási év szerint. Budapest, 1882.

Széchenyi Kálmán gróf. Eszmetöredékek a közegészségi ügyről. Sopron, 1883.

Székely János. Mit tehet, mit kell tennie a tanítónak az iskolai és közegészség javítása érdekében? Budapest, 1883.

Székhalmi Sz. M. és E. A. Gr. Jó

tanácsok Népünk anyagi és szellemi jóllétének előmozdítására. Pest, 1872. (Egy népszerű egészségtan.)

Széli Lajos. Életmentés és egészség