Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
V. Medicina publica
146 CSATÁRY — FEKETE — V. kiad. 1898. — Egészségtan. Népiskolák számára. Budapest, 1890. — III. jav. kiad. 1895. Csatáry Lajos. Vasúti és hajózási egészségügy. Budapest, 1885. Cseh Károly. Egészségügyi levelek egy anyához. Budapest, 1878. Csatáry Lajos. Vélemény és tervezet az orvos-rendőri és ezzel együtt a kéjelgési ügy szabályozásáról. Budapest, 1877. Cséri János. Budapest fő- és székváros prostitutió-ügye. Budapest, 1893. Csernoeh János. A halottégetésről. Esztergom, 1887. Csillag Gyula. Az iszákosság korlátozásáról. Budapest, 1894. Czizmadia J. Gyula. Egészségtani alapismeretek az egy és két tanítóval biró falusi népiskolák számára. Pozsony, 1897. Csorba (szakácsi) József. Hygias- tika vagyis orvosi oktatás, mit kell tenni az egészség fenntartására és a betegség gyógyítására addig is, míg orvos érkezik. Pesten, 1829. Észrevételek az álladalmi egészség rendezéséről hazánkban. Pécs, 1848. Csurgovich Sándor. Societas conjugalis a parte sanitatis considerata. Dissertatio politico-medica. Pestini, 1826. Dobrovits M. és Pávay Vájná G. Hogyan kell desinficiálni ? Pozsony szabad királyi város egészségügyi megbízásából. Pozsony, 1886. — Hogyan kell dezinficiálni ? Különös tekintettel a kolera ellen teendő óvintézkedésekre. n. bővített kiadás. Pozsony—Budapest, 1893. Donáth Gyula. A modern kultur- államok lakosságának testi elsatnyu- lása, különös tekintettel Ausztria-Ma- gyarországra. Budapest, 1894. — Der physische Rückgang der Bevölkerung in der modernen Culturstaaten, mit besonderer Rücksicht für* Oesterreich-Ungarn. Wien, 1895. Dubay Miklós. A közegészségügy felvirágozásának alapföltételei hazánkban. Budapest, 1875. Duschak Jakab. Observationes geographiae medicinae. Dissertatio inaug. med. Pesthini, 1846. Edelmann Menyhért. Egy kuruzsló üzelmek Adat Magyarország közegészségügyének jelenkori történetéhez. Nagyvárad, 1898. Eigenbrodt. A városok tisztítása, lakhelyeink talaja növekedő elrondítá- sának megelőzése érdekében, mint az egészségi rendészet legfontosabb feladata. Magyarra fordította Koller G y n 1 a Budán, 1869. Elischer Gyula. A halottak elégetéséről. Előadás. Budapest, 1874. — Über Leichenverbrennung. Ein Vortrag. Budapest, 1874. Erismann Frigyes, Népszerű egészségtan. Az eredeti II. kiadás után ford. Imre József. Az eredetivel összehasonlította Fodor József. Budapest, 1880. Fabini Frigyes. Dissertatio inaug. politico-medica de inhumatione mortuorum. Pestini, 1822. Fabris Girolamo. Saggio di topog- raiia storico-flsico-medico dei litorale Ungarico. Idume, 1838. Falkenstein Lipót. Kellő óvintézkedések a cholera ellen. Budapest, 1886. Falta Marcel. Hogyan óvakodjunk a trachomától, vagyis az egyiptomi szemfájástól, és miféle baj az ? Szeged, 1899. Falusi Mihály. Okos gyermek nevelés példája a köznép használatára, melyben rövideden előadatik, miképpen kell a gyermekeket születésük napjától fogva mind testi, mind erkölcsi tulajdonságaikra nézve hasznosan és okosan nevelni. Pozsony, 1805. Fanta Adolf. Székesfehérvár város népesedési mozgalmának és közegészségügyének 10 évi története 1865-től 1874-ig. Székesfehérvár, 1875. Fanzler Lajos. Egészségtan. A legújabb tanterv szerint a polg. és felsőbb leányiskolák számára, valamint magánhasználatra, Budapest, 1888. Farkas Benő'. Védekezés a fertőző járványos betegségek ellen egészség- ügyi szempontból. Komárom, 1883. Fáy Aladár. Közegészségügyi szolgálat a községekben. Budapest, 1899. Fejér Antal. A józan életnek némely reguláji. Ford. latinból... II. kiadás. Kiadja újra fia, Fejér Elek. Pest, 1815. Fekete Gyula. Az iszákosság, annak befolyása a társadalom életrendjére, és az ellen való védelem irányelvei. (A magyar tudományos akadémia által Sztrokay-díjjal jutalmazott pályamű.) Budapest, 1891.
