Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IV. Pathologia et therapia applicata

134

VÁJNÁ — KONRÁD

Vájná Vilmos. A foghúzásról. Budapest, 1893.

Váli Ernő. A csecsnyujtvány felvésése és javallatai. Budapest, 1892.

— A külső hangvezeték elzáródása. Budapest, 1897.

Vidéki Ferencz. Népszerű értekezés a természetes és müfogakról. Budapest, 1881. >

Wellner Lajos. A fogakról. A fog- hajhau szenvedők figyelméhe ajánlva, Veszprém, 1886.

Zsigmondy Adolf. Die Schweissbar- keit des kalten Goldes und das Plom- biren mit Krystallgold. Wien, 1860.

— Über eine neue galvanische Batterie für Zahnärzte. Wien, 1860.

Zurbrucken Mihály. Dissert. inau<r. med. de ooov-aXpa. Vindobonae, 1763.

1831. A szorgalmas fogorvos. L. Takáts Pál.

1867. A fogfájás és fogromlás gyógyszere. Pest.

1894. Fogászati kalauz. Árkövy József, Hatty as y Lajos és Tigermann Mór czikkei a Pallas Nagy Lexikonából. Orvosok és orvos- tanhallgatók számára. Függelék: Vény- gyűjtemény. Budapest.

8. Psychiatria.

Antalkovich (kalinyei) Imre. Dissertatio inaug. med. de psychopathiis. Viennae, 1840.

Benedek János. Dissertatio inaug. med. de mania et statu maniacorum in paroxysmo constitutorum. Trajecti ad Rhenum, 1762.

Donáth G-yula. A psychikai kényszerállapotokról (anancasmus). Budapest, 1896.

— Az epilepsiás vándorösztön. (Poriomania). Budapest, 1899.

Epstein László. A menstrualis elmezavarról. Budapest, 1896.

Erlenmeyer Albert. Hogyan kell az elmezavarokat kezdetükben orvosolni ? (A német »elmegyógyászati s törvényszék-lélektani« társulat által teljes pályadíjjal koszorúzott értekezés.) Negyedik bővített és javított kiadás után fordította D é r y József. Pest, 1864.

— Uj olcsó kiadás. Budapest, 1878.

Fischer Dániel. Dissertatio inaug.

med. de deliriis. Wittembergae, 1716.

Fogarasi Sámuel. Disputatio medica de mania. Franekerae, 1700.

Frederik Jenő. Az agyrémek (víziók) és az álomlátó elragadtatásoknak (eksztázék) eredetéről és természetéről. Egy titkos természeti tüneményre vonatkozó független tanulmány. Budapest, 1892.

Frimm Jakab. A hülyeség és a hülyeintézetek. különös tekintettel Magyar- országhülyéire. Segélyszózat a magyar nemzethez a nyomorultak legelhagya- tottabbjai érdekében. Budapest, 1884.

Gerschics István. Specimen inaug. de catalepsi. Budae, 1834.

Goldberger Móricz. Dissertatio inaug. phil.-meg. sistens primas lineas physiologiae et pathologiae psyches. Vindobonae, 1837.

Hajos Lajos. Kettős lelkek. A terheltek circularis elmezavaráról. Bírálati tanulmány. Budapest, 1899.

Haliczky Antal. Imago melancholiae. Specimen inaug. Budae, 1833.

Hanák Mihály. Öszves dermengés s önképen kifejlett álom járás története. Eger, 1832.

— Historia catalepseos compositae som- nambulismique per se evoluti observata Agriae 1831—32. Agriae, 1832.

— Geschichte eines natürlichen, durch sich selbst entwickelten Somnambulismus. Beobachtet im Jahre 1831—32. Aus dem Latein, übersetzt von . . . Leipzig u. Kaschau, 1833.

Hetényi Lipót. Az elmebetegek étiszonya és műetetése az orrüregen keresztül. Debreezen. 1883.

Hofsteter János Kristóf. Disputatio soleunis medica de somnambula- tione. Halae, 1695.

— II. kiad. 1704.

Keresztesi Pál. Disput, med. inaug. de somnambulis seu noetambulis. Franequerae. 1725.

Khien Nándor. Dissertatio inaug. med. Athenaeo Lucoreo de phrenitide. Wittembergae, 1666.

Konrád Jenő. A terjedő hiidéses elmezavar kezdeti szakai. Budapest, 1893.

— Az elmekórtan gyakorlatilag fontos