Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IV. Pathologia et therapia applicata

116

CSERESNYÉS — GRÓSZ

— A szivárványhártya gyulladása. Budapest, 1895.

— Bujás szembajok. Budapest, 1898. Cseresnyés Sándor. A pesti és budai

méltóságos Aszszony-egyesiilet vakokat tárgyazó ispotályában tett két esztendei nevezetesebb szemorvoslásokról ; a szemalkatnak leírásával együtt. Béts, 1819. r

CsikyNep. János. Értekezés a hólyagról. [Dissertatio inaug. med. de cataracta.] Buda, 1840.

Demeter György. Diätetik der Augen.

(Orvostudori értekezés.) Bécs, 1841. Dimmer F. A szemtükör és diagnos- tikai használata. Ford. Imre József. Budapest, 1889.

Dominigg (Kó'szeghy) Gáspár. De

amaurosi, dissertatio inaug. ophthal- mologico-med. Pestini, 1844.

Fabini Frigyes. Dissertatio inaug. med.-chirurgica de hypopyo. Tubingae,

1818.

— János Tófor. Dissertatio inaug. medica de amaurosi. Viennae, 1816.

— Doctrina de morbis oculorum. In usum auditorum suorum edidit . . . Pestini, 1823.- Editio altera denuo elaborata: 1831.

— De praecipuis corneae morbis. Prolusio academica qua diem 27. Junii

1830. cum regia universitas Hunga- rica Pesthiensis quinquagesimum instaurationis annum solenni ritu celebraret. Budae, 1830.

— Pflege gesunder und kranker Augen für Nicht-Aerzte. Leipzig und Pesth,

1831.

II. Aufl. Leipzig, 1835.

— Dottrina delle malattie degli occhi. Treviso, 1831.

— Tanitmánya a szembetegségekről. A második javított kiadás után for- dítá Vajnócz János. Buda, 1837.

Feuer Nathaniel. Jelentés a kolozsvári tudomány egyetem szem koródájának működéséről, 1873. ápr. 28-tól — 1874. szept. 30-ig. Kolozsvár, 1874.

— Trachoma útmutató. A Trachoma elleni hatósági eljárás és az erre vonatkozó körrendeletek és a trachoma kór- és gyógytana kapcsán. Hatóságok és orvosok számára. Budapest, 1890.

III. átnézett kiad. 1898.

Finek József. Dissertatio inaug. me- dico-oculistiea de depressione cataractae. Vindobonae, 1822.

Förster R. Az általános betegségeknek és az egyes szervek bajainak viszonya a látószerv változásaihoz és betegségeihez. Ford. Imre József. Budapest, 1878.

Gárdos János. Orvostudori értekezés. A hályog műtétéiről. [Dissertatio inaug. med. de operationibus cataractae.] Buda, 1840.

Goldzieher Vilmos. A szaruhártya szalagszerű elhomályosodásáról. Budapest, 1880.

— Therapie der Augenkrankheiten für praktische Arzte u. Studirende. Stuttgart, 1881.

— II. Aufl. Leipzig, 1899.

— Az idült ragályos szemgyuladások. — A trachoma, Klinikai tanulmány. Budapest, 1889.

— A szemészet kézikönyve. Budapest,

1891.

— Hydrophtalmus. Budapest, 1896.

Gözsy Ferencz Xav. Dissertatio inaug.

med. de keratonyxide cum discissione cataractae. Vindobonae, 1822.

Graefe Albert. A nyomkötésről. A bőr alá fecskendősről a szemészeti gyakorlatban. A roncsoló köthártyalobról ^Conjunctivitis diphteritica) és az edző- szerek alkalmazásáról heveny loboknál. Ford. Koller Gyula. Előszóval ellátta Hirschler Ignác z. Buda, 1869.

Grossmann Lipót. A szem ápolása egészséges és kóros állapotban. Népszerű vezérfonal, kik láterejiiket épségben akarják fenntartani. Pest, 1872.

— Die Augenpflege im gesunden und kranken Zustande. Populärer Leitfaden für alle die ihre Sehkraft erhalten wollen. Pest, 1872.

— II. Aufl. 1874.

— A szem bujakóros bántalmai. Budapest, 1891.

Grósz Albert. Einige Beobachtungen über die egyptische Augenkrankheit der Soldaten und Massregeln um die Verbreitung zu hindern. Gross wardein,

1863.

— Az ujdonszülöttek szemlobjáról. Népszerű oktatás szülésznők számára, Budapest, 1883.-— Emil. A nagyváradi szemgyógyintézet 50 éves története. Budapest,

1886.

— Szemészeti diagnostika, Budapest,

1892.

— A budapesti k. m. tud. egyetemi szemklinika működése az 1893/4. iskolai évben. Budapest, 1894.