Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IV. Pathologia et therapia applicata

108

ALFÖLDI — BELL

nem cholerában, hanem már a nép között most uralkodó nyavalyákban fekvő betegekkel, examinált orvos megjelenéséig bánni. H. n.

— Hatalmas orvos, az az az: d. sz. Sebestény mártyr a veszedelmes döghalál ellen hatalmas patronus. De mivel a meg-vesztegetetett világ dög- leletes gőzöket ereszt-fel az egekbe, mellyekkel gyakorta pártfogásának

hathatósságát meggátollya, e végre a rosznak gyökerei ki kerestetnek és ellenek nyujtatik hathatos orvosság. Készitette ezt, és ezen métely ellen a Székes-Fehér Vári számossan öszve- gyiilt lakosainak, midőn azon sz. pátronussához fogadott ájtatosságát, s bútsújárását végezné, eleikbe adta

1801. esztendőben ... P. S. K. Pesthen.

2. Chirurgia.

Alföldi Uzor. Vezérfonal a sebesült- vivők és gyógyszolgák kiképzésére. A magyar kir. honvédség számára. Pancsova, 1875.

Antal Géza. Az elvérzésről, Budapest,

1883.

— A húgyszervi bántalmaknak sebészi kór- és gyógytana. Budapest, 1888.

— Specielle chirurgische Pathologie u. Therapie der Harnröhre u. Harnblase. Stuttgart, 1888.

— és Réczey Imre. Kovács J. tanár sebészi koródája. Budapest,1876.

Arányi (előbb Lóstájner) Lajos György. Orvostudori értekezés a pokolvarról, melyet az Ung vize mentében honilag uralkodó nyavalya (képében) észrevett, néhány jelesebb

eseteivel világosítva,

........... Buda,

1

837.

Anner István. Dissertatio inaug. med. de vulneribus eorundemque symptomatis. Wittebergae, 1712.

Ansterlitzer Simon. Dissertatio inaug. med. de calculo urinali. Pes- tini, 1831.

Balassa János. Gyakorlati sebészet. B. kórodai előadásai szerint kiadja Kovács Sebestyén Endre. I. (egyetlen) füzet. Pest, 1844.

— A hassérvekről. Post, 1853.

— LTnterleibs-Hernien. Vom klinischen Standpunkte mit topographisch- und pathologisch-anatomischen Daten beleli chtet. Wien, 1856.

— Új műtét modorok az orr-képlés körül, két kóresettel és tizenegy kőre rajzolt táblával. Közli a magyar orvosok és természetvizsgálók IX. nagygyűlése alkalmára. Pest, 1863.

—Ä képző műtétek (Operationes plasticae). Pest, 1867.

— Összegyüjött kisebb művei. Szerkesztette J a n n y Gyula. Budapest, 1875.

Balsarati Vitus János. Magyar chirurgia, a sebgyógyulásnak mesterségéről irt 4 könyv. (Toldy szerint nem lett nyomtatva.)

Báron Jónás. A sebészi kór- és gyógy- tan alapvonalai. Heitzmann K. nyomán. Pest, 1871.

— A gyökeres sérvműtétekről. Budapest, 1891.

Batizfalvy Sámuel. Gyakorlati test- egyenészet. (Orthopaedia.) Pest, 1896.

— A testegyenészet (Orthopaedia) újabb haladása s tudományos állása napjainkban, három kiválóbb kóresettel fölvilágosítva. (Székfoglaló értekezés.) Pest, 1869.

Baumgarten Egmont. A rostacsont sejtjeinek genyedéséről. Budapest, 1896.

— János Keresztély. Epist. gratul. brevis trepani coronati historia. Lip- siae, 1789.

— Samu. A hólyag daganatainak kórós gyógytana. Budapest, 1896.

Baunscheidt Károly. A baunscheid- isrnus. A IX. német eredeti kiadás után magyarítá S z a b ó P. M. Szeged, 1865.

— Ugyanaz. — Debreczen, 1866.

— A baunscheidtismus gyógymódja. Fordította F eszel y József fősebész. Pest, 1866.

Beaumont. Értekezése a sérvekről. Egy űj gyógymóddal együtt, mely szerént a sérveket gyökeresen meg lehet gyógyítani. A magyar seborvosok kedvűkért fordította Pólya József. Pest, 1830.

Bell Benjámin. Lehrbegriff der Wund-