Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)

IV. Pathologia et therapia applicata

ROTH — SCHMIDT

99

Roth. Ferencz Frigyes. Allgemeine Sailler János. Dissertatio inaiig, med. Betrachtungen über das Tabakrauchen de suffocatione. Jenae, 1753. in Bezug auf die Gesundheit. Wien, Sándor Athanáz. Dissertatio inaug.

1830. (Orvostudori értekezés.) nied. de scrophulosi. Pestini, 1836.

— (telegdi) Gáspár. Dissertatio inaug. Sántha Ferencz. Diagnosis nevro- med. de hypochondriasi. Budae, 1833. sium acutarum. Dissertatio inaug.

— Lajos. Disputatio med. de febri med. Budae, 1839.

Ungarica. Tubingae, 1626. Sarbó Arthur. Ideggyógyászati megRott (eperjesi szarni, párisi orvos). figyelések. Budapest, 1897.

Jeles iratot bocsátott ki a keleti epe- Sartorius János György. Hungaro- lázról. (Szárnyéi.) nun magyar betegség, hoc est: de

Rovenszky Pál. Dissertatio inaug. morbo literari, hungarico dicto. Bammed. de morbis retropulsis. Pestini, berg, 1684.

1824. Sass István. Orvostudori értekezés.

Rózsay (Rosenfeld) József. Tőre- A szélütés. [Dissertatio inaug. med.

dék a Vid-tánczról. Pest, 1846. de apoplexia.] Pest, 1847.

— Szab. kir. Pest városi szegény gyá- Sauer Ignácz. Der Typhus in vier molda (Elisabethineum) és az aggkor- Cardinalformen. Wien, 1841.

ban gyakran előforduló sajátságos í — Praelectiones e pathologia et thera- kórok. Pest, 1861. pia speciali medica. Editae ab ejus— Az 1864/5. és 1867-iki hagymáz és dem auditoribus. 6 tomi. Pest, 1855.

1867-iki himlőjárvány a pestvárosi! — Kórodai előadásai a keletindiai hány- kórkórház és első fiókkórházában. székelésről. (Cholera ostindica). Közli Pest, 1868. Poor Imre. Pest, 1855.

Az 1866-ki kholerajárvány a Sz. Schaffer Károly. A hypnotismus élet- Róchusi fiókkórházban Pesten. Pest, tani, gyógytani és törvényszéki szem1868. pontból. Budapest, 1895.

— Adatok a hagymáz oktanához. Pest, — Az agykimerülésröl (cerebrasthenia)

1868. és ennek a terjedő hűdéses elmeRöderth Ferencz Alajos. Disserta- zavarhoz való viszonyáról. Budapest,

tio inaug. med.-pract. Morbus Brightii. 1896.

Budae, 1843. Scheiber S. H. A pellagra. Budapest,

Ruland Márton. De perniciosae luis 1898. ungaricae tecmarsi et curatione tracta- Schelle János. Dissertatio inaug. med. tus, historicis curis, nec non quaes- de chlorosi. Vindobonae, 1838. tionibus aliquot homogeneis locuple- Schexniz Károly. Dissertatio inaug. tatus. Francofurti, 1600., — Ibidem, med. de angina membranacea. Vin- 1660. dobonae, 1835.

De morbo Ungarico recte cognos- Schimko J. Gottlieb István. Tabula cendo et feliciter curando. Tractatus exigens diagnosin et therapiam prae- recognitus et auctus. Lipsiae, 1610. cipuorumstatuum morbosorum genera— Tractatus de morbo ungarico recte lium. Posonii, 1820.

cognoscendo et feliciter curando; i — Pathogenetische Beschreibung und tum curationibus historicis, tum quaes- zweckmässige Behandlung der asiati- tionibus hactenus inter medicos con- sehen Cholera. Olmütz, 1837. troversis. Ajecto rerum ac verborum —Die asiatische Cholera. Pressburg,1866. indice. Editio 11. aucta. Stettini, 1651. Schlesinger Ignácz. Dissert, inaug.

Rupp Nép. János. A cholerának nem ; med. de hemicrania solari. Viennae, ragadós voltáról. (Orvostudori érte- 1832.

kezés). [Dissertatio inaug. med. de — Jakab. Dissertatio inauguralis med. non-contagiositate cholerae.] Pest, Prosopalgia. Pestini, 1842.

1831. Schluga János Kér. Anzeige und Rusznyák Alajos. Dissertatio inaug. Erklärung der Entstehungsart der

med. Hypochondria. Budae, 1846. Ursachen, Kennzeichen, VorbeugungsSailer Károly Vilmos. Az halálos und Heilungsmittel jetzt herrschender

dögleletnek a természeti és orvostu- Saburral und Faulungsfieber etc.

domány szerint való megvizsgálása, Pressburg, 1789.

annak tulajdonságba, okaira és orvos- Schinidt Frigyes. Dissertatio inaug. lásának módjára. H. és é. n. (1739.) j med. de rheumatismo. Pestini, 1834.

7*