Győry, Tiberius de dr.: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899 - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 83. (Budapest, 1900)
IV. Pathologia et therapia applicata
94 MAXIMO VICS — NAGY mit Nasenbrand (Vulgo Blaunase), welches im Winter 1831—32 unter dem Militär in Galizien epidemisch geherrscht hat. Berlin, 1834. Maximovics Vazul. Dissert, inaiig, med. de scorbuto. Budae, 1835. Mayer Lajos. Dissertatio inaug. med. de prosopalgia. Vindobonae, 1822. Meissner Pál. Beiträge zur Kenntniss der Cholera, und zwar Nachweis der Ursache ihres Entstehens, sowie ihr Verlauf, Bedingung ihrer Heilung und Mittel gegen ihre Ausbreitung auf der Basis primitiver Naturgesetze. Aus den Geobachtungen und Erfahrungen der im Jahre 1850 ausgebrochenen verheerenden Seuche gefolgert. Wien, 1864. Meszarovits Nesztor. Dissertatio inaug. de apoplexia, Vidobonae, 1828. Milesz József. Dissertatio inaug. med. de epilepsia, Franequerae, 1775. Milko Lipót. Dissertatio inaug. med. de croup laryngeo. Pest, 1846. Milloradovics Péter. Dissertatio inaug. med. de saburra primarum viarum. Budae, 1778. Milunovits Sándor. Dissertatio inaug. med. de rachitide. Viennae, 1816. Minas Ferencz Xav. Dissertatio inaug. med. sistens sciagraphiam morborum cordis. Viennae, 1817. Minderer Raymund. De pestilentia liber unus veterum et neotericorum observationibus constans, cum appendice febrium pestilentium Hungari- carum etc. Aug. Vindel., 1619. Minnich. Ede. Dissertatio inaug. med. Tussis convulsiva. Budae, 1845. Möller Károly Ottó. Positiones de Arnaldia, peculiari morbi specie. Alt- dorfii, 1694. — Consilium medicum de curanda peste cum praeservationibus. S. 1., 1709. (1738 és 1763-ban is kinyomatott. Szinnyei.) — Moller’s Observationes, sonderbarer, durch die essentiam dulcem zu Neusohl in Ungarn geschehener Curen. Halae Magd., 1706. — Consilium medicum, wie man sich vor der Pest und ansteckenden Krankheiten und Seuchen praeserviren soll, etc. Herausgegeben von J. J. Tor- k o s. Pressburg, 1739. — Consilium medicum, azaz: Orvosi oktatás, miképpen kellessék e mostani pestises és egyéb mérges nyavalyáknak bérohanásokban stb. magáról gondot viselni. Fordította és megbővítette Perlici Dániel. Buda, 1740. Montégre. Ueber die Erkenntniss und Behandlung der Hämorrhoiden. Nach dem Französischen für praktische Ärzte und Hämorrhoidal-Patienten deutsch bearbeitet und mit Anmerkungen versehen von Fr. J. W i 11- m a n n. 2 Thle. Leipzig und Pesth, 1833. — Neue Ausgabe. 1843. Morhardt G-yörgy. Dissertatio inaug. med. sistens hydrocephalum internum acutum. Pestini, 1823. Morvay János (plébános). Hodno- werni Wípis-ku zhogefii weil panu- gicég Mornég Uplawici aneb tak recenég nemoci; skrez .... vidani, a zuherrkého prelozeni. W Tirnawe, 1831. (Cholera és más ragályos betegségek leírása). Mossóczy C. Frigyes. Dissert, inaug. med.-pract. de chlorosi. Vindobonae, 1836. Möbius Pál. Az idegesség és az ideg- betegségek gyógyítása. A nagy közönség számára átdolgozta Baján M. Budapest, 1894. Mraovieh Sándor. Dissertatio inaug. med.-pract. sistens quaedam de liydrar- gyrosi. Viennae, 1825. Mudrányi János Jakab. Dissertatio inaug. med. de raucitate. Budae, 1778. Mutsch.enbach.er Béla. A görvély- kór viszonya a gümőkórhoz. Budapest, 1878. Müller Jakab. Natura cholerae indi- cae. Dissertatio inaug. med. Pestini, 1832. Myss Márton. Dissertatio inaug. med. sistens viduam 30 annorum chlorosi laborantem. Jenae, 1752. Nagy György. Dissertatio inaug. med. de peste, cum praesidis Sim. Pauli Hilscheid prolusione exhibente explicationem effati medici: Pulsus bonus, urina bona, et aeger moritur. Jenae, 1740. — (pathi) Károly. Orvosi értekezés azon nyavalyákról, melyek a seborvosok orvosi klinikumában az 1828— 29. év lefolyása alatt gyógyíttattak. [Dissertatio inaug. med. continens observata clinica in clinico medico pro chirurgis reg. scient, universitatis hung, anno sehol. 1828—29] Pest, 1830.
