Győry Tibor (szerk.): Semmelweis összegyüjtött munkái - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 46. (Budapest, 1906)
A gyermekágyi láz fölötti véleménykülönbség köztem s az angol orvos közt
65 Dr. Storrs ezen szomorú tapasztalás érzetében, jegyzékében javasolja, hogy hasonló szerencsétlenségek megakadályozása tekintetéből, a szülész szülőnőhöz soha ne menjen oly öltözékben, melyben már más beteget is meglátogatott; ezen elővigyázat különösen a felső öltönyre, mint ezen kórt okozó anyag leggyakoribb átvivőjére fordítandó. — Ha pedig haeymáz vagy orbáncz uralkodnék, ezen figyelem a gyermek- ágyas nőkre is kiterjesztendő. «Bármily bonczolat, orbáncz vagy hagymázos egyéneken tett műtét után a sebész legfőbb kötelessége, mielőtt szülőhöz nyúlna, kezeit a lehető legszorgosabban megmosni, s öltözékét egészen megmásítani, a keztyűket sem vévén ki, mert a kéz és kar a mérget leggyakrabban átvivő testrész. «Ha ezen kór egy orvos gyakorlata körében meghonosodott, 2—3 hétre hagyja el lakát, egészen változtassa meg öltözékét, szorgalmasan mosakodjék és kerüljön minden oly kóresetet, mely ezen állati méreg forrásául szolgálhat. «HoRERTsox-nak hasonló közleménye Angolhonban roppant figyelmet gerjesztett. A jótékony társulat állal segélyzett szülők és gyermekágyasok körében igen kiterjedt gyakorlattal biró bába-asszony egy szülőnőt ápolt, ki gyermekágyi lázban elhalt. Következő hóban (decemb. 1830) ugyanazon nő távoleső városrészekben 30 szülőt ápolt, kik közül 16-an gyermekágyi lázat kaptak s el is haltak. — Ezen esemény annyival is inkább feltűnő vala, minthogy e társaság ugyanakkor 380 szülőnőt szinte csak szülésznők állal ápoltatott, kik gyermekágyból, leszámítva az imént említetteket, mindnyájan minden baj nélkül felépültek. Az egylet orvosai komolyan javasiák, hogy ezen szülésznő falura menjen s gyakorlatát egy időre szüntesse meg. «Ezen határozat után rövideden a gyermekágyi láz a város különböző részében több más orvosok és bábák gyakorlata körében is mutatkozott ; s dühöngött egész júliusig, és pedig még eddig Manchesterben nem tapasztalt dühhel és kiterjedésben. «Rorertson nem érzi magát hivatva annak megmagyarázására, hogy azon bába eseténél a kór átvitele miként történt, de még sem mulaszthatja el két eset megemlítését, melyek véleménye szerint eléggé kimutatják, hogy ezen kór egy betegSemmehveis összegyűjtött munkái. 5
