Győry Tibor (szerk.): Semmelweis összegyüjtött munkái - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 46. (Budapest, 1906)
Nyílt levelek a szülészet tanáraihoz
578 utáni hetedik esztendő. 1854, halandóságához fogható csak, ezért közzéteszem itt Litzmann munkájának kivonatát a gyermekágyi láz történetéről,1 a ki mindazon ál gyermekágyi lázjárványokat összeállította, melyek az 1841. év végéig előfordultak. 94. §. A mennyire az előttünk fekvő történeti okmányok Ítélet alkotására jogosítanak fel, a gyermekágyi láz csak újabb kor betegsége. A Hippokrates által közölt kóresetek, melyeket rendszerint gyermekágyi láz számba vesznek, nem ide vágnak. Azok csak az akkoriban uralkodott epés lázak példái, melyek nem másként viselkedtek gyermekágyasokban. 95. §. Az első, bár még csak homályos nyomait a gyermekágyi láznak a 17. század második felében a párisi Ilőtel- Dieu-ben lelhetjük fel. Peu említi, hogy a nevezett kórházban a frissenszültek halandósága igen nagy volt, és pedig bizonyos időkben és bizonyos évszakokban nagyobb, mint másokban. Különösen nagy pusztításokat az 1664. esztendő vitt végbe. Vesou, a kórház orvosa, ennek a feltűnő halandóságnak okát ama körülménynek tudta be, hogy a gyermekágyasok szobái épen a sebesültek termei fölött voltak elhelyezve. A gyermekágyasok halandósága egyenes arányban állott a sebesültek számával. Nedves, meleg, valamint hideg időjárás fokozólag hatott, száraz idő csökkentette. A gyermekágyasoknak az alsó emeletre helyezésével megszűnt a betegség. A róla adott leírás nagyon hiányos ; csak azt Írják róla, hogy a betegek kimúlásukig vérzésekben szenvedtek s hogy a bonczolat a hullákban temérdek tályogot derítetett ki. 96 §. Hasonlóan szűkszavú Bartholinus Tamás 1672-ről szóló jegyzete, melyet a legtöbb író —joggal-e vagy sem? nehezen dönthető el — gyermekágyi láz-járványra vonatkoztat. Szószerint így szól: «Anno currente plusculae feminae Hafnienses vel aroortum passae, vel difficultate partus mortuos ediderunt, vel sectione per chirurgum sibi extrahi discerpique viderunt, vel febre variolisque exstinctae. Et pleraeque femellas ediderunt, imbecillitatis indicio. Juvit humida anni constitutio et frigida, qua 1 Das Kindbettfieber in nosologischer, geschichtlicher und therapeutischer Beziehung. Halle 1844.
