Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)
A morbus hungaricusról iró szerzők és azok munkái
64 GYÖRY TIBOR Ruland: 35. lap : „Reperiuntur nonnulli, qui sola mentioné ciborum facta, in nauseam prorumpant. Pauci alimenta nullo fastidio assumunt. assumptos multi aversantur oborta nausea, quam vomitus non raro insequitur.“ Federen 34. lap : „Reperti sunt etiam nonulli, qui sola ciborum mentioné in nauseam concitati fuere. Alii quo- que visi sunt, qui nullo fastidio alimenta sumpserunt, statim tarnen oborta nausea per vomitum illa reiicisse.“ stb., stb. Csupán az utolsó pár oldal (a 62-től) sajátja Federernek. Ezt sietek kijelenteni Ruland kedvéért. Ezeken ugyanis az áll, hogy az isten a rossz emberekre recidivákat küld, míg a jók gyorsan gyógyulnak. Gyógyulás czéljából inkább forduljanak a szent dolgokhoz, mint a gyógyszerekhez. Ezen utóbbi toldalékokkal — úgy, a hogy — megóvta Federer az önállóságát. 1626-ban Roth Lajos nyújtotta be a tiibingeni egyetemnek a dissertatioját: „De febri ungarica“. A betegség — úgymond — leggyakoribb azok közt, kik Magyarország határait átlépték. Minthogy állhatatlan és bizonytalan természetű a baj s így megállapítása is igen nehéz; mert súlyos, a láznál magánál is súlyosabb tünetek complexusából áll s mive er tőzés által jő létre, ezért a rosszindulatú lázak közé tartozik. Nem új betegség, csak nevét kapta Magyar- országban. Már Langius is említést tesz róla. Megnyilatkozása formáját illetőleg: járvány, mert ugyanazon eredő okból az egymáshoz hasonló egyéneket egyszerre lepi meg. Mindig a szivet támadja meg s többnyire már elsődlegesen. Egyenes okozója egy igen hatékony contagium. Külső okai közé első sorban a levegő tartozik, a bűzös, zavaros, tisztátlan és ködös levegő, míg mások egyedül a táplálkozási hibákat okolják. Mindkét tényező Magyarországban megvolt. Rossz a levegő s a katonák mocsaras vizeket és nagymennyiségű bort ittak s az utóbbival űzött mértéketlenség kétségen felül elegendő alkalom a baj fellépésére.
