Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)
A morbus hungaricusról iró szerzők és azok munkái
56 GYORY TIBOR Ruland is és csak genius epidemicus-szerű különbségeket hajlandó elismerni köztük. De úgy ezen állítása, miként ennek bizonyítása teljesen Jordanustól van kölcsönvéve s ha nem is egészen szószerinti a szöveg, de azért félreismerhetlen, hogy a Jordanusé.1 De Ruland nem éri be ezzel, hanem visszamegy Hippokratesig, s annak egyik leírásában (2. epidem. sect 3.) megtalálja a morbus hungaricust! Ez az idézett hippokratesi hely a következő: „In febribus autem aestivis circa septimum, octavum et nonum diem aspre- dines quaedam miliaceae, culicum morsibus fere similes, quae tarnen non admodum pruriebant, in summa cute subnascebantur et ad iudicationem usque perdurabant. Ac ne eae quidem mas- culorum ulli eruperunt. Mulier vero cui talia fierent, nulla mortua est. Hebetiori tarnen erant auditu et soporosae, quamvis antea non admodum soporosae essent, quibus ista evenire debebant. Neque tarnen in toturn perseverabant.“ Amihez Ruland hozzáteszi: „Quibus morbus Ungaricus verbis nobis eleganter ab Hippokrate depingitur, ut etiam per transennam hunc inspi- cienti locum patescat eiusdem natura.“ Hogy mi volt ezen a „Corpus Hippokraticum“-ban leirt betegség, azt rendkívül nehéz volna ma megállapítani,1 2 de több mint valószinűtlen, hogy analógia állana fenn e leírás és a morbus kungaricus közt. Már csak azok a körülmények, hogy a kiütés férfiakon sohasem mutatkozott és hogy azon nők, kiken fellépett, egy sem halt meg, teljességgel ellene szólnak a két baj azonosságának. De Galenus és az ő révén 1 „Eadem symptomata et signa imprimis pathognomoniea utrobi- que apparentia, eundem demonstrant morbum. Ad in utroque morbo conspiciuntur eadem symptomata eademque signa. Nemo igitur dubi- tavit, unum eundemque morbum esse, nominibus quidem diversum, reipsa parem. Quod alii maculis petecbiis dictis, lenticularem ab Ungarica lue discrepantem putant, ballucinantur pueriliter. Si adsunt utrobique symptomata, non in cunctis animadversa, haud iudicandum protinus érit, diversos esse propterea affectus, cum saepenumero contingat, unum eundemqne morbum pro hominum regionum et victus diversitate varia et dissimilia parere accidentia“ (238) (V. ö. 34. 1. 4. jegyzet). 2 „Es ist ja bekanntlich äusserst schwer die im Corp. Hippocr. beschriebenen Fieber richtig zu deuten.............“ (Spä<-nek e helyet tárgyazó szíves magánközlése).
