Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)

A morbus hungaricusról iró szerzők és azok munkái

54 GYÖRY TIBOR ha nem a további lefolyás alatt mutatkozik. A hideg, vagy csak a test egy körülírt részén (p. o. a fejen) jelentkező verej­ték halálos. Az ütérlökésről már volt szó. Kevés vizelletből hosszas kórlefolyásra vagy az alsó test­részeken fellépni készülő genyedésekre lehet következtetni. A rögtön zavaros vizellet kétséges jövőt, a lisztes üledék („sedimentum farinaceum“) hosszas gyengeséget jósol, bár az ilyen üledék igen ritka. A feketészöld, ólomszürke s egyébként el színesedett vizellett a betegség veszélyes voltát jelzi. A szemek, orrszárnyak, szemhéjak és ajkak elfordulása, továbbá a hegyes orr, a beesett szemek és halántékok, vagy az, ha csak a szemfehére látszik, a hideg fülek, a homlok körül megkeményedő bőr, a fekete vagy kékes arczszín, szóval a „fades cadaverosa“, igen rósz jelek. Az arcznak természetellenes pirossága, az ijedt arczkifejezés fejfájást vagy görcsöt árulnak el. Elfeketedett s agyi zavarokra valló reszkető nyelv, híg hasmenések mellett a gyorsan bekövetkező halált hirdetik. A baj lefolyása alatt, főleg a 7-dik nap előtt, bőven jelentkező havivérzés halálos. Fájdalomkeltő ingerek alkalmazása daczára is mutatkozó érzéstelenség, nagy forróság mellett is hiányzó szomjérzet, a lehető legrosszabb kilátást nyújtják. Felnőtteknél a görcsök és a fogcsikorgatás (ha csak nem gyermekkorból maradt szokás!) a halál hirdetői. A felfekvés és remegés a gyöngeség jelei. A kik hanyattfekve szétvetik kezüket, lábukat, vagy a kik arczra fekszenek, hideg lábaikat meztelenül hagyják, a nyakat, kezeket és lábakat kényelmetlen egyenetlenséggel helyezik el, rósz állapotban vannak. Úgyszintén azok, kik sokat hány­kolódnak, feltakaróznak, nyitott szemmel alszanak, valamint az a ki éber állapotban nem lát, nem hall és nem ért, aki „poly- vát szór a falra“, „szálkákat gyűjt“, vagy „pelyheket kapdos“. A folytonos alvás rendesen a halálba megy át; az állandó nem-alvás végleg kimeríti a betegeket. A könnyű és szabad légzés majd mindig a gyógyulás hírnöke; a szapora és rövid: fájdalomra vagy a mélyben

Next

/
Thumbnails
Contents