Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)

A morbus hungaricusról iró szerzők és azok munkái

MORBUS HUNGARICUS

45

Lássuk egyenkint, miként fejtette ki Coberus szerint az emlitett hat tényező kórokozó hatását.

A magyarországi levegő a tisztább levegőhöz szokott tüdőkön át mint első tényező vitte be ártalmait.1 Fojtó (crassus) és füstös volt az, éjjel pedig ködös, vagy pedig igen „éles“. Kellemetlensége rögtön felötlött a határon át jövők előtt.1 2

Sokszor — úgymond — a betegeknek életét még meg lehetett volna tartani, ha módjukban lett volna ismét szokott, hazai levegőjüket szívhatni.3 Ő maga is súlyosan megbetegedett hazánkban s baját onnan származtatja, hogy kénytelen volt a puszta földön feküdni, s bár arcza elé tartott kendővel igyekezett védekezni ellene, a föld kigőzölgései által elromlott levegőt mégis csak beszítta. Kern érzett — írja — egyebet, mint roppant erős fejszaggatást s egész testének „szavakkal ki sem fejezhető“ halálos bágyadtságát. Ily állapotban elszállították Bécsbe, a hol orvosa (D. A. Ebersdoríf) és felesége ápolása csakhamar kigyógyította a bajból.4

Az 1598-iki esztendő különösen rossz volt: rendkívüli sok az eső és zivatar; a táborokat folyton száguldó felhők borították. Majd pedig hideg és száraz szelek járták át a meleg és nedves levegőt. Ezt nem sokan bírták el. A legerősebb szervezetek is végül kidültek, elpusztultak.5

Ez a magyarországi levegő oly beteggé tett sokakat, és pedig az idegenek közül, hogy képtelenek voltak fegyverfogásra. Ezeket, amint convalescensek lettek, Coberus a sokkal tisztább levegőjű Ausztriába, vagy a Kárpátok közé küldte, ahol min1 „Assero et illud: solum aerem Pannóniáim, crassus ilium et picea fuligine inviscatum, pulmonibus puriori aurae assuetis, primo virus inf andere.“ (I. 32.)

2 „Aerem enim ambientem, eumque Ungaricum, tot a natura a tibi e diametro contrariinn, et hostilem, invisumque, primo cum descenderis, inde a finibus Austriae certo experieris.-* ... (I. 52.) rAer Pannonicus est suspectissimus.“ (Ibid.)

3 III. 32 ff.

4 I. 52—54. Világos, hogy Cober betegsége nem morb. hung, volt, bár egy helyütt úgy szól: „a summo vertice ad imos usque talos nil nisi morbus Hungaricus eranr1 — languor Pannonicus eram — helyett.

5 „Etsi enim sextum vei septimum insultnm natura robustior inter- dum devicerit: tarnen decimo tandem cederí. decimoquinto saepius acum- bere cogetur : cum telis diversissimis sanitas etiam Adamantina passim sit exposita.“ (III. 20 ff.)