Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)

Irodalom

MORBUS HUNOARICUS

0

IRODALOM.

Agats Gusztáv. De morbo Hungarico. Berolini, 1840.

Alberti Mihály. De morbo endemio Hagymáz. Halae Magdeb. 1726. (Ezen munka szerzője Schüller J. Gy., s csak a Haller-féle gyűjteményben szerepel A. M. neve alatt.)

Ayr er János Kristóf. Disputatio de morbo Hungarico. Basilieae 1631. Bácsmegyei Istv. Pál. Observations de morbo Csömör Hungáriáé endemio intertextae. Lugd. Bat., 1717.

Báty János. Descriptio quorundam Morborum Hungaris endemiorum stb. Trajecti ad Rh., 1775.

Behrens György. De lue Pannonica vulgo dicta die Haupt oder ungarische Krankheit. Erfurt, 1687.

Benkótzi István. De febre Hungarica seu castrensi. Erlangae, 1759. Blosius Sebestyén. De febri Ungarica. Tubingae, 1626.

Burggraven János Ernő. Tractat von der ungarischen Hauptkrankheit, etc. Frankfurt, 1627.

Ugyanattól. Tractat von der ungarischen Hauptschwachheit stb. Frankfurt a/M., 1627.

Cardiluccius János. Bericht von der jetzigen grassirenden u. tödtlichen Lager-Seuche oder ungerisehen Flecken- u. Pedecken-Sucht stb. Nürnberg, 1684.

Cleophas Mihály. De febre maligna Hungarica. Wittebergae, 1662. Coberus Tóbiás. Observationum medicarum castrensium et Ungaricarum decades trés. Helmstadtii, 1685.

Conradinus Boldizsár. Febris Hungarica. Kurtzer Unterricht etc. S. 1. 1571. Ugyanattól. De febris Ungaricae eius sj'mptomatum curatione liber unus. Passaviae, 1594.

Csapó József. De febre Hungarica. Basileae, 1759.

Eisei Fülöp. De febre castrensi seu Polonica et Hungarica. Erfordiae, 1716. Etmuller Mihály. Morbus hungaricus. (Opera med. theor.-pract. Tom. IV. Observ. Nr. 139.) S. 1. 1736.