Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)

Általános rész

24

GYÖRY TIBOR

meg.1 Sőt az itt talált élvezetek annyira megtetszettek nekik, hogy eldicsekedtek, miszerint soha még boldogabban nem éltek.2

Egy további körülmény, mely az idegenek szervezetét, azonban már a saját hibájukon kivül, igen elgyengítette, a talaj többféle ártalmaiban keresendő. Emlitettük, mennyi mocsár, láp volt hazánk területén, melyek malarias megbetegedéseket létrehozni igen alkalmasak voltak. Hogy mily fontos szerepük volt ezeknek a morb. hnng. előkészítésében, azt e könyv későbbi s megfelelő helyén behatóan tárgyalnunk kell s így ezért egyelőre ismétlések elkerülése végett e helyütt a ténynek registrálásával érjük be, hogy a bennszülöttek sokkal kevésbbé szenvedtek a malaria folytán, mint az akklimatizálatlan idegenek. A szomjúságtól elgyötört katonák a posványos vizeket gyakran italul is használták. S itt újra az idegenek azok, kiket ez ártalom erősebben sújtott, mint a magyarokat. Ennek megállapításával azonban átnyúlunk egy új momentumba, mely a németek pusztulását ismét érthetőbbé teszi előttünk: hygieni- cus érzéküknek a magyarokénál fejletlenebb voltának megemlítésébe.

Coberus a magyarokról azt Írja, hogy mindenképen tisztábban éltek s egészségükre jobban vigyáztak, mint az idegenek ;3 az ivóvíz megválogatásában sokkal körültekintőbbek voltak; csak nagy szükségben ittak mocsaras vizet s akkor is úgy, hogy fokhagymának előzetes evésével annak ártékony- ságát csökkentették;4 jóindulatú tanácsra a szomjúságot is szívesen tűrték.

Ezek voltak az oki tényezők, melyek együttesen, karöltve közrejátszottak abban, hogy az olasz, spanyol, de főleg a német oly rettenetes módon pusztuljon hazánkban s hogy ez a „németek temetőjévé“ lett.5

1 Cob .in. 15.

2 „. . . . nusquam feliciores se vixisse multi gloriarentur“. (Jord. 236.).

3 Cob. III. 32.

4 Cob. az idegenekről Írja: „lambendi sorbendique finem prius non fecerunt, quam cum ranis in Stygia palude circumnatent“. (I. 19.).

5 „Hungária est coemeterium omnium nationum, imprimis Germánomul“. (Báty, praef.). „. . . . Hungáriám Germanorum haud erubes cerent adpellare coemeterium“. (Peck 1.). „Hungária vulgo Germanorum coemiterium vocatur“. (Parsch. 9.). „Ungerland ist der Teutschen Kirch- Hof“. (Wind. 6.).