Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)
Eddigi vélemények a morbus hungaricus felől
138 GYÖRY TIBOR tiókba bocsátkozni, mikor egy légió tisztán ábrázoló leirás fölött rendelkezünk! Ismételnünk kell, hogy mennyire érthetetlen előttünk, ha valaki1 a maláriának a typhus exanthematicussal való szövő- dését a typhus lefolyása alatt fellépő intermittáló vagy remit- táló lázakban találja. Először is már említettük, hogy Ruland két be nem igazolható esetét kivéve, sehol az eredeti leírásokban erről szó nincs. Másodszor azonban teljességgel kizárt dolognak fogja azt mindenki tartani, hogy a remittens alak olykép jönne létre, hogy a malaria lefolyása alatt a typhus hőmérséke lefelé ingadoznék ; plane az intermittens alaknál: a láztalanságig! Ezt nem hiheti senki. Felfelé terjeszkedésének absolut valószínűtlenségéről, sőt az emberi test organikus berendezésénél fogva lehetetlenségéről pedig már szülöttünk. Még az abdominalis typho-malariás fertőzések legújabb- kori észlelői1 2 is a typhusnak csak olyan szakából Írják le a hozzá szegődött malaria megnyilvánulását, mikor a test hőmérséke alacsonyságánál fogva egyáltalán lehetővé tesz egy mala- riás rázóhideget. De hát ne is kérdezzük: hogyan ? mi úton ? folyt be a kórkép megváltoztatásába a malaria ; elégedjünk meg annyival, hogy valahogyan. De hát épen ez a „valahogyan“ nem deríthető ki semmiképen sem a commentaroknál is hitelesebb eredeti leírásokban. Az általuk nyújtott kép a typhus exan- thematicus képe és semmi egyébé. Mindezeket szem előtt tartva, ki kell jelentenünk, hogy azt a nézetet, mely a morbus hungaricust kiütéses typhus és malaria szövődésének tartja: általános kórtani elveknél fogva helytelennek, az eredeti leírók munkáiból szerzett közvetlen tájékozódás révén pedig meg nem okolhatónak tartjuk. De! Amennyire nem állott a malaria a typhussal symp- tomatologiai vagy mondjuk: kórkiegészítő viszonyban, ép oly 1 Ruland jegyzetben közölt két esete s Kiener és Kelsch (loc. óit.). 2 Korányi Fr. Kórodai adatok a vegyes fertözeti betegségek ismeretéhez. Budapest, 1888. (Értek, a term. tud. kör. XVIII. 4.)
