Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)

Nem orvosok részére kiadott iratok

a beteg később megsiketül, görcsöket kap s ezért eszét veszti; feje zúg, mintha mezei tücskökkel volna tele; annyira el- erőtletiedik, hogy nehéz rajta segíteni. Jegyzet alakjában közli, hogy e betegségben gyakori a szorulás. A baj eredete, az olasz orvosok bonczleleteinek tanú­sága szerint s innen magyarázza ki a füzet a fellépő tüne­teket is: egy a májon ülő hólyag, mely mérges, sárgaszínű folyadékot tartalmaz s mely később feltörik és gőzei (rauch) a szájba, torokba, a fejbe stb. veszik magukat. A milyen hiányos e füzet symptomatologiája, ép oly bő­kezű a laikusoknak adandó tanácsokban, a mivel bizonyára csak a kuruzslást mozdították elő. % % Csak 3 év választja el e füzetet a bécsi orvosi facultás által kiadott irattól: „Kurtzer bericht von der Hungerischen Kranckhait etc.“1 s mégis ez utóbbi minden tekintetben maga­san felette áll amannak. A füzet a kormány parancsára Íródott. A parancsnak engedelmeskedni kellett, bár — mint az előszóból kitetszik — kelletlenül tették. A professorok tudatában voltak annak, hogy ezen irattal, mely a köznép anyanyelvén kellett hogy irassék, a kuruzslást fogják elősegíteni. Mert az efféle német könyvek — így szólnak szavaik — igen könnyen csak arra szolgálnak, hogy némelyek azokat elolvasva, máris azt higyjék, hogy eleget értenek a gyógyítás­hoz s az együgyű embereket azzal pénzüktől és egészségüktől megfosztják. De mivel a magas kormány nem osztja ezt a nézetüket, annak parancsára tehát kiadják ez iratot. (Löb­schütz Benjamin dr., professor practicus volt az irat szerzője.) Szerintük a betegség nem új, mert „már a régi görögök és arabok írtak róla“. Az egy veszélyes, forró láz, mely a vérnedvek rohadásából ered s melynek oka mindig a levegő­ben,. a helytelen életmódban — evés- és ivásban való túl: 1 Röviden ismertette Neuburger M. a Wiener mediz. Presse 1898. 19-ik számában. MORBUS HUNGARICUS

Next

/
Thumbnails
Contents