Győry Tibor dr.: Morbus hungaricus (Budapest, 1900)
A morbus hungaricusról iró szerzők és azok munkái
110 GYÖRY TIBOR kerülnek; a nedves levegő, mely elfojtja a „perspiratio sanc- toriana^-t1 s ennek folytán a miasma a szervezeten belül képződik ; ugyanígy keletkezik az rohadásra hajló húsok (főleg vadhúsok) gyakori fogyasztása folytán, ideggyengítő dobzó- dások, túlságos nemi élvezetek, fokozott testi munkák következtében. Alkalmi okul szolgálhatnak: a meghűlés, a nyál lenyelése tisztátlan helyeken, kórházakban, lelki felindulás, erős izzasztó szerek használata,2 fenálló járvány. A kiütés a 3., 4. vagy a 7. napon főleg a mellen és nyakon lép fel. Az ütérlökés erősebb, mint a többi roszindu- latú lázban. A többi tünet leírásában csatlakozik az előbbi szerzőkhöz. * * Báty János, később Nagybánya város orvosa, „specimen inauguraleu-jában tárgyalja a „Febris Hungarica“ -t (Utrecht 1775). Kormeghatározása szerint az egy „febris continua maligna et contagiosa, cum magno humoruni circa ventriculum et prímás vias adparatu et insigni capitis dolori conjuncta“. Mert Magyarországban ismerték fel először,3 innen a neve: „morbus Hungaricus“ ; s mert mindenekelőtt a táborokat járta be, ezért „morbus castrensis“-nek is nevezik. Felemlíti, hogy a betegség máris nagy irodalmat provokált, melyet úgy az idegenek, mint a hazaiak állítottak össze. A tikkasztó nappalok és hideg éjszakák a magyarországi kiimát a betegség okozójává teszik s ugyanebből magyarázható, hogy néha szórványosan is fellép4. Felsorolja továbbá a Euland által leirt ártalmakat s Libavius Andrásnak ehhez irt levelét, melyben a bajt a nagy ivásokból származtatja. % * * A Báty vázolta kórlefolyásban csak egy tünet van, melyet a későbbi conclusiok miatt ki kell emelnem; azt mondja, hogy 1 Kegyeletes kifejezés „perspiratio insensibilis“ helyett. 2 Ezen szavakkal már előkészíti a hólyaghúzók méltatását. 3 ..Quia hie morbus in Hungária primum innotuit." (1) 4 . repentinae temporis mutationes etc ...............in quo saepe ra tio sita est, cur hic morbus etiam sporadice grassetur.“ (6)
