Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)

Első rész - 5. Vízszolgáltatás

mesterséges szűrőteleppel bővítette ki, melynek napi vízszolgáltatása 25.000 m3 víz volt. Ezáltal a beltelkek ugyan mind szűrt vízhez jutottak (a kültelkek ezentúl is naponként 10—15.000 m3 szüretien vizet nyertek), de csakhamar bebizonyult, hogy a mesterséges sztírőtelep vize alig jobb a szűretlennél. A végleges vízmű létesítését a közmunkatanácsnak a mesterséges szűrőkhez való indokolatlan ragaszkodása évekig késleltette végre a hatóság az 1892. évi cholera járvány hatása alatt annak a természetes szűrőrendszer alapján 7V2 millió forint költségen való kiépítését határozta el s addig is, míg e nagy mű elkészülne, 30.000 m3 vizet szállító s a végleges vízműbe utóbb beilleszthető három kisegítő telep létesítését (1 •72 millió frt költségen) határozta el; ezek egyike az üllői-út melletti Népligetben ásott kút volt, napi 2000 m3 szállítóképességgel, másika a Margit-híd fölött a balparton ásott kút 4000 m3 vízszolgáltatással, a harmadik ugyancsak a Margit-híd fölött a jobbparton ásott kút, mely 8000 m3 jó ivóvizet szállított.

Egyúttal megkezdette a főváros a végleges vízmű építését is. Erre már 1883 óta az Újpesttől északra a Duna mentén mintegy 10 kilométernél hosszabb káposztásmegyeri határ volt tervbe véve, a hol a nagyszámban — mintegy 400 — megejtett próbafúrások nagymennyiségű