Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)

Első rész - 3. Éghajlat

11

pedig 85 ember pusztult el. A nyári hőség különösen a pesti oldalon tűrhetetlen, a hol a Rákos végtelen rónájának erdőtlen homokja a Nap perzselő heve alatt erősen felmelegszik; a jobb partnak részben erdőkoszorúzta hegyei s a köztük nyíló hűs völgyek az éghajlatra is enyhítő befolyást gyakorolnak s a levegő tisztább és üdébb már, mihelyt a Várhegyen túl a Krisztinavárosba lépünk. Hajdan, midőn a budai hegyek legnagyobb részét még rengeteg erdők fedték, az éghajlat is enyhébb, szélsőségei mérsékeltebbek, csapadékai gyakoriabbak voltak. Az erdők kipusztítása a csapadékot csökkentette s ezzel a hőmérsékleti szélsőségek is fokozódtak. A most folyamatban levő erdősítések, melyek a budai hegyeken szép sikerrel kínálkoznak, az éghajlatra is kedvező befolyást fognak gyakorolni s a csapadék növelésével a növényzet üdítését is elő fogják mozdítani.

Az 1870—1905. évi meteorologiai észleletek szerint Budapest évi közepes hőmérséklete 10-2° C., a legmelegebb hónap a julius 21 4, a leghidegebb a január — 1'9° hőmérséklettel. Az évszakok közepes hőmérséklete a következő: tél — 1*1, tavasz 10*2, nyár 20 3 és ősz 10*1 °.

Az észlelési időszak legmelegebb hónapja az 1865. évi julius (24 8°), a leghidegebb az 1879. deczember (— 10‘3°) volt. Az egyes hónapok kö-