Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)
Második rész - VII. Orvosi és term.-tud. egyesületek és intézetek - 2. Oktatási intézetek
172 iskolája. Alapját II. József császár vetette meg, amidó'n 1782-ben a budapesti tudományegyetemen «állatgyógyászati» tanszéket létesített az orvosi és a sebészi tanfolyam keretében. A külön állatorvos szakiskola 1799-ben készült két éves tanfolyammal, 1851-ben pedig az egyetemtől külön választatván, 1875-ben új szervezést nyert, mely szerint az állatorvosi tanfolyamra hat középiskolai osztály elvégzése után történt a felvétel, a tanfolyam pedig három éves lett. Az 1890. évi szervezés folytán az intézet «Állatorvosi Akadémia» czímet nyert, 1899-ben pedig mint «Állatorvosi Főiskola» az egyetemekkel egy színvonalra emelkedett, végül 1907 ben Ő Felsége az állatorvos-doctori czím adományozásának jogával ruházta fel. A Főiskola szervezeti szabályzata szerint a nyolc félévig tartó állatorvosi tanfolyamra kizárólag középiskolai érettségi vizsgálatot tett hallgatók iratkozhatnak be. Az állatorvosi oklevél elnyerése egy előszigorlat és három szigorlat sikeres letevéséhez van kötve. Az állatorvos-doctori fokozatot okleveles állatorvosok nyerhetik el önálló vizsgálatokon alapuló, tudományos értékű dolgozat elkészítése és egy főtárgyból, valamint két melléktárgyból sikerrel letett doctori szigorlat alapján. A főiskola élén a rector áll, a kit Ő Felsége
