Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)

Második rész - VII. Orvosi és term.-tud. egyesületek és intézetek - 1. Közművelődés

164

1538-ra. A népnevelés fejlesztése mellett a közép- és magasabb oktatás terén is nagy haladás tapasztalható; ennek ügyét a főváros mellett különösen az állam vette kezébe, a mely Trefort Ágoston ministersége alatt az egyetemet és műegyetemet a modern tudományos főiskolák színvonalára emelte, azokat kitűnő tanerőkkel ellátta s a modern követelményeknek megfelelőleg felszerelte. Hasonlókép fellendült a szakoktatás s a művészeti oktatás ügye is, úgy, hogy Budapest ma a közművelődés minden ágazatában kitűnő szakiskolákkal dicsekedhetik. Az összes tanító és tanári személyzet száma volt 1869-ben 600, 1891-ben 3240 és 1906-ban 5605. A fővárosban jelenleg fennálló 527 különböző rendű és rangú iskolát 135.701 tanuló látogatta.

Magyar Tudományos Akadémia. A Nemzeti Muzeum mellett a magyar közművelődés második főtényezője a Magyar Tudományos Akadémia. Egy ilyen intézet felállítása már a múlt században terveztetett, de tényleg csak a századunk harmadik évtizedében jött létre. Az 1825-iki országgyűlésen az ifjú gróf Széchenyi István, Ferencznek — a Nemzeti Muzeum alapítójának fia, — e czélra birtokainak egy évi jövedelmét,

60.000 forintot ajánlott fel s a nemes példa annyira hatott, hogy rövid idő alatt 250.000 frt volt együtt. Az Akadémia tényleges megalakulása