Győry Tibor dr.: Budapest orvosi utmutatója. XVI. Nemzetközi Orvosi Congressus tagjai számára (Budapest, 1909)

Első rész - 1. Budapest történelme

3

épülését, a ki felismervén a Dunának védelmi fontosságát, a mentében emelkedő, addig be nem épített dombot (a mai várhegyet) a támadások ellen szolgáló várrá alakította át; ez az új vár Buda nevet kapta, — állítólag Attila testvéréről Budáról, — míg a régi várost azóta 0-Budának nevezték. Ekkor épült fel a várhegyen a Boldogasszony temploma, a mai Mátyás-templom. Később Pest szerepe is jelentékenyebbé vált, különösen 1286 óta, a mióta a szomszéd Rákos mezején gyakran tartottak országgyűléseket.

Az Árpád-ház kihalta után Róbert Károly és Nagy Lajos királyok alatt emelkedett Buda városa, de a későbbi zavaros időben ismét sokat szenvedett; Zsigmond király alatt, ki német császárrá is választatott, felépült a királyi vár s Buda egyúttal a német császár székhelye lön, de e dicsőség csak rövid ideig tartott. Halála után nemzetiségi és pártviszályok törtek ki s ezek áldozata lett a nagy Hunyadi fia, László, a kit 1457-ben a budai Szt. György téren kivégeztek. A szerencsétlen László öcscsével, Mátyással, új virágzás kora indult meg. Mátyás király Pest és Buda városát falakkal vétette körül, székhelyét Budára tette át, ott tartotta az országgyűléseket, főiskolát állított fel, egyszóval Budát a politikai, tudományos és üzleti élet központjává tette s oly fényre juttatta, minőt a város azelőtt nem látott.

1*