Horay Gusztáv dr.: A szemészet kiskátéja (kérdések és feleletek) (Budapest)
Fénytörés és alkalmazkodás
7 távolságát úgy kapjuk meg, ha a 100-at elosztjuk a dioptria számával, pl. 4 D lencse gyujtótávolsága: ^ = 25 cm. 4 Milyen fénytörésű üveglencsét ismerünk? Vannak sphaerikus, cylinderes és hasábos üvegek. Az első kettő lehet convex (domború) vagy concav (homorú). Az üvegek értékét dioptriákkal jelezzük. A köszörülés módja szerint lehet az üveg biconvex, bi- concav, planconvex, planconcav és convex-concav. A pontszerűen rajzoló üvegek felülete asphaerikus (meniscus, Punctal, Perfa stb.), ezeknél a széli részek színi és gömbi eltérése minimális. A cylinderes üveg hengerszeletnek felel meg: a sugarakat csak egy síkban töri, az erre merőleges tengely hatástalan. A hasábos üvegnek — sík felszínű prismának — éle van és alapja; az áthaladó sugarak a hasáb alapja felé hajolnak el. A lencséket combinálni is lehet, rendszerint a sphaerikus és cylinderes üveget köszörültetjük össze. Hogy határozzuk meg valamely lencse fénytörését? Sphaerikus convex üvegen át nézve a tárgyakat, azokat nagyítva és fordítva látjuk; a lencsét mozgatva, a tárgyak ellenkező irányban látszanak elmozdulni. A concav üveg kicsinyíti a tárgyakat és mozgatva az üveget, a tárgyak vele egyirányban mozognak. A kérdéses üvegre ellenkező hatású ismert fénytörésű üvegből mindig erősebbet helyezünk, amíg a két üvegen át nézve a tárgyakat, azokat eredeti nagyságukban látjuk és nem látszanak elmozdulni. A cylinderes üvegen át nézve, a tárgyak csak a hatásos tengely irányában mozdulnak el. Mi az alkalmazkodás? Az alkalmazkodás a szemünk azon képessége, amelynek révén a különböző távolságokban lévő tárgyakat élesen láthatjuk. E működésnél szerepe van a lencsének és a m. ciliarisnak,
