Horay Gusztáv dr.: A szemészet kiskátéja (kérdések és feleletek) (Budapest)
A szembetegségek általános kórtana - Mozgási zavarok (szemizmok, szemidegek, pupilla)
59 Hogyan mérjük a strabismus fokátl Legegyszerűbben a perimeterrel: a beteg a perimeter gombjára néz, a rendesen álló szem nézővonala a perimeter gombjára esik, a kancsalító szem nézővonala pedig a perimeter ívére, hogy ennek melyik fokára, azt úgy tndjuk, hogy a kezünkbe vett gyertyával a perimeter ív mentén addig haladunk oldalt, amíg egy olyan helyhez nem érünk, ahol a gyertyaláng tükörképe éppen a cornea közepére esik. A tükörkép, a láng és a saját szemünk egy vonalba essék. Az ívfok adja meg a kan- csalítás fokát. Mi az elsődleges és a másodlagos kancsalsági eltérési A vezető szem fixál, a másik kanesalít, ez utóbbinak az előbbitől való eltérését elsődleges (primaer) kancsal- sági eltérésnek nevezzük. Ha pedig a rendes állású szemet takarjuk el, akkor az eddig kancsalságban lévő szem lép fixáló állásba és az eltakart szem kerül kancsal- állásba. A kettő közötti eltérés fokokban mérve adja a másodlagos kancsalsági eltérést. A primaer és a secun- daer kancsalsági eltérés rendszerint egyforma, de nem mindig. Mi a kancsalság aetiologiája? A közönséges kancsalság (strabismus concomitans) rendesen a latens kancsalságból fejlődik. A strabismus convergens többnyire hypermetropiás szemeken támad: a túllátó szem a távolbanézésnél is alkalmazkodik, a közeli munkánál az alkalmazkodás természetesen még nagyobb; mivel pedig az alkalmazkodás és a convergentia együttjáró művelet, a fokozott alkalmazkodás fokozott convergentiával jár: kisebb fokú hypermetropiánál e két művelet bizonyos függetlenítése lehetséges, azonban nagyobbfokú hypermetropiánál két lehetőség van a távolbanézésnél: a beteg hogy élesen lásson vagy igénybe veszi az alkalmazkodást, de akikor a velejáró fokozott convergentia miatt az egyik szem strabismus convergens állásba tér, ami kettős látást okoz, vagy hogy a kan-
