Horay Gusztáv dr.: A szemészet kiskátéja (kérdések és feleletek) (Budapest)
A szem vizsgálásának módjai
15 V A SZEM VIZSGÁLÁSÁNAK MÓDJAI. Hogyan vizsgáljuk a látásélességet? A látásélességet a látáspróbák segítségével vizsgáljuk. Ezeken a betűk, számok, Snellen-féle villák, Lan- dolt-féle gyűrűk, vagy egyéb alakok, különböző nagyságokban oly módon vannak megrajzolva, hogy az őket alkotó vonalak és azok közei a feltüntetett távolságból 1 percnyi látószöget képeznek. Ha a szem az illető betűsor fölé jelzett távolságból a betűket, illetve egyéb alakokat felismeri, az ilyen szem látásélessége a látás- élesség egységének felel meg. A látásélesség annál nagyobb, minél nagyobb távolságból ismer fel az ember minél kisebb betűt. A látásélesség tehát egyenes arányban áll azzal a távolsággal, amelyből a betűt felismerjük (d: distantia) és fordított arányban a betű nagyságával, illetve azon távolsággal, amelyből ezen betűnek egyes részei 1 perc látószöget alkotnak (vagyis Visus: — ).Kendesen 5 m távolságból vizsgálunk; a legkisebb betűjű sor, amelyet a vizsgált egyén még felismer, mértéke a látásélességnek, ezt törtszámban fejezzük ki. Ha a vizsgált egyén a legnagyobb betű-sort sem ismeri fel, akkor vagy 5 méternél közelebb ültetjük és így olvastatjuk, vagy kezünk kifeszített ujjait mutatjuk neki 1, 2, 3 stb. méter távolságból, a látásélesség ennek megfelelően 1, 2, 3 stb. m ujj-olvasás lesz. Ha a beteg közvetlen a szeme előtt sem látja az ujjakat, úgy kérdezzük, hogy látja-e kezünk mozgását, ha ezt sem, úgy a qualitativ látás elveszett és csak az egyszerű fényérzésvizsgálatra szorítkozunk: sötét szobában égő gyertyával 5 m-ről közeledünk a beteghez, közben a fényforrást felváltva eltakarjuk illetve megmutatjuk, így megállapítjuk, hogy a beteg hány méterről látja a világosságot. Ilyenkor azt is vizsgáljuk, hogy az oldalról mutatott fényt előrenézésnél jól „lokalizál“-ja-e. Ha 5 méterről látja a gyertyafényt és jól is lokalizálja minden irányban a fényforrást, úgy azt mondjuk, hogy a fényérzéslokalizáció jó.