Horay Gusztáv dr.: A szemészet kiskátéja (kérdések és feleletek) (Budapest)
Fénytörés és alkalmazkodás
12 törőközegek fénytörő ereje a rendesnél kisebb (törési hypermetropia). Mindkét esetben a szem nyugalmi állapotában a párhuzamos sugarak a retina mögött egyesülnek, éles kép tehát nem támadhat. Gyakoribb a tengely- hypermetropia: a szem a rendesnél rövidebb. Törési hypermetropia például: a lelapult comea vagy a lencse hiánya (aphakia). — A hypermetropiás szem nyugalmi helyzetében sem közeibe, sem távolba élesen nem lát. A hypermetropiás szemek tehát a távolbanézésnél is alkalmazkodnia kell. Milyen tünetei és következményei vannak a hyper- metropiánakf Mivel a túllátó szemnek a távolbanézésnél is kell alkalmazkodnia, a ktözelbenézésnél az alkalmazkodást fokozottabb mértékben kell igénybe vennie, mint az emmetrop szemű embernek, ennélfogva a hypermetropiás szemű egyén a közeli munkánál gyakran kifárad, szeme megfájdul, véres lesz, fejfájása támad, ez az úgynevezett asthenopia accomodativa. A szemizmok működésében is támadhat zavar: a túlzott alkalmazkodást kísérő görcsről fentebb volt szó. A m. ciliaris túlteng. Milyen részei vannak a hypermetropiának^ A hypermetropiánaik van egy része, amely subjektiv módon üvegkorrekcióval megállapítható: ez a hypermetropia manifesta, van egy része, amely üveggel nem javítható: hypermetropia latens, a kettő összegezve: a hypermetropia totális. A manifest hypermetropiának értékét az a legerősebb convex üveg D száma adja meg, amellyel a betegnek a legjobb látásélessége van. A hypermetropia teljes értékét skiaskopiával objektiv módon határozzuk meg, de meghatározhatjuk szubjektív módon is akkor, ha az alkalmazkodást bénítjuk. Idősebb korban az alkalmazkodás gyengülésével a teljes hypermetropia manifestté válik. Mik a hypermetropia fokozatai? Absolut hypermetropiának mondjuk az olyant,
