Grósz Emil dr.: Előadások, beszédek, tanulmányok 1900-1925 (Budapest)
Előadások - A szemészet egyetemi oktatása (Székfoglaló előadás 1900. szept. 23.)
Midőn a király ő Felsége legkegyelmesebb parancsából, a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter úr jóvoltából s a budapesti tudomány-egyetem orvosi karának és tanácsának megtisztelő bizalmából a szemészeti kórtan es módszertan rendkívüli tanszékét a mai napon elfoglalom, első szavam a hála szava azok iránt, kiknek jóvoltából azon kötelék, mely 18 éve fűz az egyetemhez, állandóvá vált. Úgy érzem, hogy a bizalomra érdemessé csak szakadatlan, becsületes munkássággal lehetek — munkássággal, mely az egyetem két egyenrangú feladatát: a tudomány művelését és az oktatást szolgálja. Hogy e kettős feladatomat miképp fogom fel s hogy milyen módon igyekezem azt megoldani — ezt szándékozom a mai órában fejtegetni. Ezen célból mindenekelőtt vázolni fogom a szemészet helyzetét az orvosi tudományokban ;.mert éppen ezen helyzet fogja megjelölni a szemészet egyetemi oktatásának anyagát és módszerét, valamint azon speciális feladatot, mely nekem osztályrészül jutott. Fejtegetéseim számára alapot, jogot az egyetemi oktatás szabadságának az 1848-dik évi XIX. törvénycikkben gyökerező intézménye nyújt. Az integra libertás philosophandi. egyetemünk kétségbe nem vonható drága kincse, alaptörvénye, a tudomány előbbrevitelének legelemibb feltétele, mely szabadságnak öntudatos gyakorlása nemcsak jogunk, hanem kötelességünk. A szemészet fejlődésének tanulmányozása sok tanulságot nyújt, nemcsak azért, mert az emberi szellem győzelmeinek gazdag sorozatát tartalmazza, hanem azért is, mert az orvosi tudomány többi ágainak fejlesztésére irányt, példát mutat. Nemcsak azt tanulhatjuk meg, hogy miképp kell legfontosabb érzékszervünket : a szemet ártalmak ellen megvédelmezni, hanem a természettudományi kutatás módszereinek meggyőző világos alkalmazását és pedig sikeres alkalmazását tanulmányozhatjuk. Bár a szemészet történetének adatai messzire visszanyúlnak a múltba és bizonyságot tesznek arról, hogy ezen szak már több ízben volt az orvosi tudományok élén — így a XVI11. században is a híres francia szemorvosok : Maitre- Jean, Petit, Daviel, a hályogextractio atyja, korában — mégis a fejlődés legbámulatosabb s reánk nézve legtanulságosabb korszaka az, mely a XIX. század közepén a szemészetet a természettudományokban is páratlan gyorsasággal az orvosi szakmák legexactabbjává emelte. * Székfoglaló előadás 1900 szeptember 23-dikán, melyet mint a szemészeti kórtan és módszertan nyilvános rendkívüli tanára a budapesti kir. magy. tudomány-egyetemen tartott. A SZEMÉSZET EGYETEMI OKTATÁSA.