Grósz Emil dr.: Előadások, beszédek, tanulmányok 1900-1925 (Budapest)
Előadások - A szemészet békében és háborúban (Balassa-előadás 1917. okt. 14.)
Minthogy a közös hadsereg több trachomaosztályát a hadügyminisztérium és az egyes katonai parancsnokságoknak megbízásából meglátogattam, a legnagyobb érdeklődéssel voltam, hogy milyen helyzetben találom a harctérre kiküldött zászlóaljakat. Mondhatom, a legnagyobb elismeréssel, sőt bámulattal jelenthetem, hogy e zászlóaljak elhelyezése, ellátása, orvosi felügyelete a lehető legjobb. Elsőrangú szemész szakemberek kezelése alatt nemcsak hogy a reci- divák a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak, hanem a teljes gyógyulások egész sorát láthattam. Annak, aki látta a trachomás betegek elhelyezését,hangulatát és állapotát az ország belsejében, valóságos öröm és lelki gyönyörűség velük a harctéren találkozni. Öncsonkítás, gyógykezelésnek való ellentállás itt nem létezik. Tisztaság, rend, fegyelem uralkodik ott. Az egyik honvédzászlóalj éppen istentiszteletet hallgatott, utána végignéztem a nagy hegyek tövében az Isten szabad ege alatt a katonákat. Láttam az egészséges, bőséges táplálék kiosztását, láttam ragyogó tiszta alvóhelyüket, láttam a konyhát, melyben a hófehér kötényben hatalmas üstökben nagy szakértelemmel főzték a menázsit. Különösen a trachomások, akik otthon nem részesülnek valami különös előszeretetben, aminek sok oka van, itt valóságos kedvencek, hiszen hatalmas, erős testalkatuak, akikkel tisztjeik, parancsnokaik valósággal szeretettel bánnak. A legutóbb összeállított statisztika szerint sok ezer trachomás katona közül 78-5% meggyógyult, a kiállott trachoma nyomai ugyan láthatók, de bajuk nem ragályos többé, nem igényel kezelést. Ezek frontszolgálatra teljesen alkalmasak. 21 ‘2% még trachomás, időnként még kezelést igényel, de teljes gyógyulás várható. Trachoma miatt alkalmatlan 0'3% oly eredmény, melyhez foghatót az ország belsejében senkinek sem sikerült elérni! 100 év előtt a hadsereg a trachomát terjesztette s ma a hadsereg a betegség kiirtására a leghatalmasabb, mondhatnám döntő lépést tette. * Csak természetes, hogy a legnagyobb érdeklődéssel utaztam a német nyugati frontra, hogy összehasonlíthassam intézményeinket a hatalmas német organizációval. Tudvalévőén a német birodalomban 24,000 orvos áll a hadsereg szolgálatában, 16,000 a harctéren, 8000 az ország belsejében, 3000 a vöröskeresztnél szolgál. 600 fogorvos, 1800 gyógyszerész, 92,000 egészségügyi legénység, 72,000 önkéntes betegápoló az országban, 22,000 a hadtápterületen tesz szolgálatot, utóbbi helyen 6800 nővér, 238 kórházvonat szállítja a sebesülteket, sok száz Röntgen-készülék, 26 nagy kórházi hadi mosókészülék. Eydt- kuhnentől Rosenheimig 18 tisztító-intézetben naponta 100,000 embert dezin- ficiálhatnak s láthatnak el tiszta ruhával. A német főhadiszállásról első utam a történelmi nevezetességű Sedanba vezetett. A szemészeti osztály az egyik hadikórház osztálya, ebben idősebb főtörzsorvos egyetlen nővérrel évente 7000 vizsgálatot bonyolít le, emellett a sebesültek ezreit kezeli és még mindig időt talál a francia lakosság gyógyítására. Valóban óriási teljesítés. Egy másik kis francia városban 6000 betegágy van felállítva. Az egyik lyceumban elhelyezett 1200 ágyas hadikórház osztálya a sze-
